Folyékony és szilárd állapotú kókuszolaj, illetve kókuszzsír kis tálkákban egy félbevágott kókuszdió előtt.

A zsírok, olajok, vajak és margarinok körüli vitákból nem könnyű győztesen kikeverednie egy terméknek. Számos kutatás igazolta már a margarin szervezetre gyakorolt káros hatását, mégis tartja még magát a hit, hogy egészségesebb, mint a vaj vagy a házi zsír. Ahhoz, hogy végső igazságot vonjunk le, nagyon szerteágazó ismeretanyagra lenne szükségünk, álljon itt tehát csak néhány érv a káros zsiradékok ellen, illetve az egészség szempontjából hasznos olajok, vajak mellett.

A transzzsírsavak káros hatása ma már nem kérdés. Melyek ezek?

A transzzsírok természetes úton csak a kérődző állatok tápcsatornájában keletkeznek. Az élelmiszerekbe úgy kerülnek, hogy a növényi olajokat mesterségesen finomítják, hidrogénezik. A hidrogénezés drasztikus kémiai eljárás, amely során az egyébként hasznos tulajdonságokkal rendelkező növényi olajokat alakítják át szilárd, kenhető formájúvá. Ezután vegyi ízfokozókkal és színezékekkel teszik “vaj” kinézetűvé a terméket. Ebben a formában az olajok már sokkal kevésbé avasodnak, az eltarthatóság ideje megnő, egyéb élelmiszerek adalékaként is használhatók az így keletkezett zsiradékok.

A folyamat során azonban olyan káros vegyületek – transzzsírok – keletkeznek, amelyekkel a szervezetünk nem tud mit kezdeni, csupán próbál védekezni ellenük. A növényi olajokban lévő telítetlen zsírok egy része telítetté, másik részük telítetlen, de transzzsírokká alakul. Így elvesztik a szervezetre gyakorolt jótékony hatásukat. A szívbarátnak titulált margarinok koleszterint ugyan nem tartalmaznak, de ahogy bekerülnek a szervezetbe, a vér koleszterinszintje mégis megemelkedik. A máj ugyanis úgy reagál erre a már teljesen műanyag készítményre, hogy megemeli a vér koleszterinszintjét. A magas koleszterinszintet tehát nem koleszterincsökkentő gyógyszerekkel kell orvosolni, hanem ki kell iktatni a növekedést kiváltó káros élelmiszereket az étkezésből.

A margarin zsírjai lerakódnak az érfalakon, ezzel növelik az érelmeszesedés és a szívinfarktus kockázatát. A túlzott traszzsírsavbevitel növeli továbbá  a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát, összefüggésbe hozható a cukorbetegséggel is, és elhízást eredményez. A napi transzzsírsav mennyisége a kutatások alapján nem lehet több 2 grammnál, a legjobb azonban, ha 1 gramm alá csökken. Ha egy terméken a hidrogénezett vagy részben hidrogénezett növényi zsír feliratot a felsorolás elején látjuk, biztosak lehetünk benne, hogy nagy mennyiségű transzzsírsavat tartalmaz. A legjobb, ha nem veszünk olyan élelmiszert, amelyben hidrogénezett olajok vannak. Sajnos a legtöbb, sütéshez használt napraforgóolaj is átesik a hidrogénezésen, ezt jelzi a”finomított” szócska a flakonon.

Miben más a kókuszzsír?

A szervezetnek szüksége van zsírokra, amit a jó minőségű állati zsírokon kívül a hidegen sajtolt, kezeletlen növényi olajok biztosítanak számára. A kókuszolaj vagy kókuszzsír szobahőmérsékleten szilárd állapotú, főleg közepes hosszúságú, telített zsírsavakat tartalmaz. A közepes hosszúságú kötések teszik lehetővé, hogy a hevítés közben ne károsodjon a zsírsavszerkezet, és ne képződjenek a szervezet számára káros anyagok benne. Az olíva- és lenmagolaj, de még a napraforgóolaj is épp emiatt nem ajánlott sütéshez, mivel bennük a hevítés során káros vegyületek képződnek. A kókuszzsír igen stabil szerkezetű, így az emésztése is könnyebb, mint az egyéb zsíroké.

A kókuszzsírral történő sütés a háziasszonyok álma, mivel nem keletkezik erős “olajszag” a használata közben. Gyakorlatilag bármilyen sütési-főzési folyamat kiváltható vele, amit korábban egyéb zsírokkal és olajokkal oldottunk meg. A szervezet könnyen emészti, lebontása a zsírbontó enzimünk, a lipáz hiányában is megtörténik. Nem terheli le a májat, és nem rakódik le zsírként a szövetekben. Mivel nem emeli  a koleszterinszintet, az érrendszert is támogatja, megelőzi az érelmeszesedést és a szívbetegségeket. Szelénpótlásra is ajánlott a fogyasztása. Jelentős mennyiségű ásványi anyag is található benne, úgy mint kálium, magnézium, kalcium, foszfor, vas, cink.

Szóljon hozzá a cikkhez!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*