A stressz nem minden esetben káros. A kisebb mértékű stressz még pozitív hatással is lehet ránk, hiszen növeli a motivációt, a fókuszt és a figyelmet, ezzel pedig javulhat a teljesítményünk. Ha azonban a stressz krónikussá válik, azaz szinte mindig jelen van az életünkben, az roppant károsan hat mind a fizikai, mind a mentális egészségre. Mutatjuk is, hogy milyen tüneteket és betegségeket generálhat a stressz.
A nagyfokú stressz oka lehet a szorongás kialakulásának. A szorongás azonban nagyon negatívan hat a mindennapi életre, a teljesítményre és az ember interperszonális kapcsolataira is.
A stresszes ember általában ingerlékeny is másokkal szemben. Az ingerlékeny ember pedig ellenőrizetlen haragot táplál mások irányába, ami nemcsak a munkahelyi, hanem a baráti és családi kapcsolatokra is negatívan hat.
A stresszes ember szinte csak a saját gondjaira fókuszál, csak azokon jár az agya, így nem marad ideje és energiája élvezni az életét és figyelembe venni a környezetét. A magas szintű stressz még a depresszió kialakulását is elősegíti. A depresszió pedig egy olyan diszfunkcionális lelkiállapot, amely kezelés és terápia nélkül nagyon veszélyes lehet, nem mellesleg nagyon sok negatívumot hoz az ember életébe: ilyen például a munkahelyi teljesítmény romlása, a kiégés, a családtól és a barátoktól való elzárkózás, a szexuális vágy csökkenése.
Amikor valaki stresszes, mindent borúsan lát, és mindenféle problémákon agyal. Ilyenkor az agy kapacitása is csökken, ezért is nem meglepő, hogy az ideges, feszült ember sok mindent elfelejt, azaz csökken a memóriakapacitása is. A kisebb mértékű stressz jó hatással van a memóriára, ellenben a magas szintű stressz negatívan hat a koncentrálókészségre és az emlékezőképességre is.
A stressz a szív- és érrendszer egészségére is negatív hatást gyakorol. A megemelkedett kortizolszint hatására megemelkedik a vércukorszint és a koleszterinszint. Ez utóbbi magas szintje a szívbetegségek egyik rizikótényezője. A stressz ezenkívül megemeli a vérnyomást, ami pedig akár szívinfarktust is eredményezhet.
Az immunrendszernek az egyik kiemelt feladata, hogy megvédje a szervezetet a fertőzésekkel és a betegségekkel szemben. Stresszhormonok hatására az immunrendszer vészhelyzetet észlel, ezért folyamatosan támadásba lendül, hogy a szervezetünket elkerüljék a kórokozók, az idegen betolakodók. Ez azonban annyira megviseli magát az immunrendszert és más szerveket, hogy előbb-utóbb megbetegszenek.
Amikor stressz ér bennünket, akkor az izmaink is megfeszülnek, hogy felkészüljenek a stressz leküzdésére. Ilyenkor érezhetünk izomfájdalmat. Ennek következménye lehet az állandó fejfájás is, de a stressz még súlygyarapodást is okozhat.
