A génjeink nemcsak a külsőnket és a személyiségünket határozzák meg, hanem az általános egészségi állapotunkat is. Természetesen ezen jegyek és állapotok létrejöttében a nevelésnek és a környezetnek is szerepe van, de az öröklődés az egyik olyan sarkalatos tényező, amelynek nagy szerepe van abban, hogyan is nézünk ki és milyen betegségeink lehetnek a jövőben.
A genetika azt is meghatározhatja, hogyan tudjuk feldolgozni az elfogyasztott táplálékokat, illetve egyes táplálékok hogyan befolyásolják az egészségünket. A nutrigenetika egy új területnek számít. A célja az, hogy megértse és feltérképezze azt a genetikai hajlamot, illetve genetikai különbözőségeket, hogy az egyes tápanyagok hogyan és miként hatnak a testre és ezzel együtt az egészségre.
Az egészség megőrzésében nagy szerepe van a táplálkozásnak. A nutrigenetika voltaképen a DNS elemzéséről és megismeréséről szól, és a kapott információk alapján a tudósok meg tudják mondani, hogy milyen táplálékokat fogyasszunk, milyen étrend a jó nekünk, és milyen életmódot folytassunk, hogy egészségesek maradjunk.
Amennyiben megvizsgáljuk, hogy a testünk hogyan reagál az egyes táplálékokra és tápanyagokra a genetika alapján, személyre szabott étkezési tervet is létrehozhatunk. A nutrigenetika személyre szabottan segít abban, hogy elérjük a céljainkat, ami lehet fogyás vagy éppen izomépítés. Ezzel lehetővé válik, hogy az étrendünk támogassa a testünk optimális működését. A nutrigenetika nagy potenciállal és szereppel rendelkezik a krónikus betegségek és az elhízás megelőzésében.
A változatos étrend, amely tele van vitaminokkal, ásványi anyagokkal, mikro- és makrotápanyagokkal, valamint antioxidánsokkal, hozzájárul a jó egészséghez. A feldolgozott élelmiszerek nemcsak az egészségre hatnak károsan, hanem genetikai mutációkat hoznak létre. Ezek a mutációk gyulladást generálnak a szervezetben, amely talaján pedig krónikus betegségek jönnek létre.
Az egyéni genetikai felépítésünk nagyban befolyásolja, hogy mit tudunk és mit nem tudunk megemészteni. A létfontosságú mikrotápanyagok, például a B-, C-, D- és E-vitamin felszívódásának módja személyenként változhat. Ezek a tápanyagok fontosak lehetnek a daganatos betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, kivédésében. Ennek ismeretében növelhetjük a tápanyagbevitelt, hogy ezzel is csökkentsük a kockázatokat.
Az étrend és a testmozgás kulcsszerepet játszik az elme és az általános jóllét szempontjából. A tudomány több kapcsolatot mutatott ki az étrend, a gének és az egészség között. Az egyik gén variációja például egyes személyek elhízására hajlamosít. Ezért van az, hogy míg egyesek egészséges étrenddel képesek és tudnak fogyni, addig másoknak ez csak kevésbé sikerül.
A krónikus gyulladás gyakran kapcsolódik olyan betegségekhez, mint a szívbetegségek, rákos megbetegedések és az ízületi gyulladás. A krónikus gyulladást okozhatja túlsúly, rossz étrend, dohányzás és krónikus stressz. Krónikus gyulladást a következők is előidézhetnek: cukor, telített zsírok, transzzsírok, finomított szénhidrátok, alkohol.
A szénhidrátokban gazdag étrend aktiválja a gyulladást keltő géneket, és ez fokozza a szív- és érrendszeri betegségeket, a cukorbetegséget, a demenciát és a rákos megbetegedéseket. Azonban nem minden szénhidrát rossz, hiszen a komplex szénhidrátok még jót is tehetnek.