Piros és sárga színű halolaj- és krillolajkapszulák egymás mellett.

Sokan az omega-3 zsírsav szükségletük fedezésére eddig halolajkapszulát szedtek. A probléma ezzel az, hogy a halolajban lévő zsírsavak triglicerid formájában vannak jelen. A krillolajban azonban a fontos omega-3 zsírsavak úgynevezett foszfolipidekhez vannak kötve, és ezért az emberi szervezetben sokkal jobban felszívódnak és hasznosulnak, mint a halolaj zsírsavjai. Ez lehet az egyik fő oka annak, hogy a krillolaj az alább említett tanulmányban annyival jobban teljesített, mint a halolaj.

A körülbelül 100 billió testi sejtünk sejtmembránjai foszfolipidekből állnak. Bizonyos proteinekkel együtt ezek a molekulák védik a sejteket minden csapástól, ami a külvilágból érheti őket, mint pl. méreganyagok, savak, kórokozók és különösen a szabad gyökök.

Az agyunkban a sejtmembránok meglehetősen gazdagok foszfolipidekben. A krillolajban található foszfolipidek nagyon erősen hasonlítanak a szervezet saját foszfolipidjeire, és ezért nagyon jól felszívódnak és feldolgozódnak.

A kutatók erősen feltételezik, hogy a ma olyan szélesen elterjedt krónikus egészségügyi problémák az érintettek számára gyakran észrevétlen gyulladásokkal függnek össze, sőt azokat talán éppen ezek okozzák elsődlegesen.

Szervezetünk elárasztása omega-6 zsírsavakkal, valamint az omega-3 zsírsavak hiánya az egyik kiváltója ezeknek a gyulladásos folyamatoknak. Az ebből kialakuló krónikus egészségügyi problémák közé tartoznak többek között a következők:

  • érelmeszesedés, szív- és érrendszeri betegségek;
  • daganat;
  • cukorbetegség;
  • reumatikus megbetegedések, pl. ízületi porckopás és ízületi gyulladás;
  • krónikus, gyulladásos bélbetegségek;
  • gyomorfekély;
  • idegrendszeri betegségek, pl. depresszió és Alzheimer-kór.

Lepje meg orvosát optimális koleszterinértékekkel!

2004-ben egy klinikai vizsgálat során kanadai kutatók a krillolaj hatásmódját vizsgálták megemelkedett koleszterinértékekre. A kísérlet érdekessége volt továbbá, hogy a halolaj hatását is vizsgálták a krillolajjal összehasonlítva.

A kutatók 120 hiperlipidémiás (magas koleszterin- és trigliceridszinttel rendelkező) beteget osztottak 4 csoportba, ahol

  • az „A” csoport naponta 2-3 gramm krillolajat kapott,
  • a „B” csoport naponta 1-1,5 gramm krillolajat kapott,
  • a „C” csoport 3 gramm halolajat kapott,
  • a „D” csoport placebót kapott.

A kísérlet időtartama 3 hónapig tartott. Mind a krillolaj, mind a halolaj képes volt csökkenteni az összkoleszterint, az LDL-értékeket („rossz” koleszterin) és a triglicerideket is, míg mindkettő megemelte a HDL-koleszterint („jó” koleszterin). Mindazonáltal a krillolajat szedő résztvevőknél jelentősen jobbak voltak az eredmények, mint a halolajat fogyasztóknál.

Az LDL-vérzsírértékek például az „A” csoportnál 90 nap alatt 37%-kal, a „B” csoportnál 32%-kal, a halolajat szedőknél pedig csak 5%-kal csökkentek. A magasabb dózisban adagolt krillolaj tehát valamivel jobban hatott, mint az alacsonyabb, azonban a szinte ugyanolyan mennyiségű halolaj csak a siker törtrészét hozta.

Ehhez a cikkhez 1 hozzászólás érkezett

  1. Pingback: Egészséges zsír | Gyógyszer Nélkül

Szóljon hozzá a cikkhez!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*