fbpx

Külsőleg gyógyír, belsőleg méreg: farkasalma

Farkasalma gyönyörű virága közelről fotózva.

A farkasalma hazánkban is megtalálható mérgező növény, a farkasalmafélék családjába tartozik. Magyarországon a közönséges farkasalma a legelterjedtebb, a többi faj elsősorban Dél-Amerikában lelhető fel. A farkasalma virágainak meglehetősen kellemetlen szaga van, ennek ellenére a beporzó rovarokat nagyon is vonzza ez a különös illat. A virágok szélei olajosak, csúszósak, így amikor egy-egy rovar rárepül, igen nagy eséllyel esnek a virág belsejébe, ahol csapdába esnek, hiszen a virágon belül a merev szőrök lehetetlenné teszik a virágból való kijutást. A rovarok a virágporral megtermékenyítik a bibét, majd a porzók beéréséig várakozniuk kell. Amikor a virág szőrei ellankadnak, vagyis már nem lesznek olyan merevek, akkor a csapdába kerülő apró kis jószágok is fellélegezve menekülhetnek a kelepcéből.

A kúszó tövű növény akár az egyméteres magasságot is elérheti. A farkasalma virágai napsárgán virítanak, toktermése tojásdad alakú, lecsüngő, és akár a diónyi nagyságot is elérheti. A levelei hosszú nyeleken ülnek, tojás vagy háromszög alakú formát öltenek, a csúcsuk pedig tompa. A farkasalma virágai májustól egészen szeptemberig nyílnak. A növény nemcsak kellemetlen illatot áraszt magából, de az íze is kesernyés és rossz ízű. Hol találkozhatunk ezzel a növénnyel? Előfordulhat gyümölcsösökben, erdők szélén, de vízpartokon és vasúti töltések mentén is találkozhatunk ezzel a rendkívül mérgező és veszélyes növénnyel.

A farkasalma legfőbb hatóanyagai az arisztolochiasav, a keserűanyagok, az illóolajok, flavonoidok és a C-vitamin, de tartalmaz még gyantát és baktériumölő anyagot is. Ennek ellenére belsőleg tilos bármilyen formában felhasználni, mert egy mérgező növényről van szó, amely májkárosító és rákkeltő hatásokkal rendelkezik. A régebbi korokban használták ugyan a farkasalmát idegnyugtatásra, fájdalomcsillapításra és étvágyserkentésre, de jobb nem kísérletezni vele mérgező volta miatt.

A farkasalmából készült főzetet vagy magát a növény leveleit lehet használni borogatás gyanánt legfőképpen ekcéma, sebek és gyulladásos bőrfelületek kezelésére. Hogyan készíthetünk ebből a növényből borogatást? Tegyen 2,5 dl hideg vízbe egy evőkanálnyi szárított és összevagdalt növényt, majd főzze 5 percig. Miután lehűlt a főzet, szűrje le és már használhatja is.

1 hozzászólás

  1. Laczkovich Lászlóné

    Nem hittem volna el, ha nem a saját szememmel látom: Édesapám nagy lószeretete okán, mindig tartott lovakat, nem is akármilyen jól tartotta őket. Cserébe biztosítva a kellő mozgatást még esős időben is befogta őket és kocsikázott egyet. Egy esős időszak végén a vizes gyeplőt használata kikezdte a tenyerén a bőrt, csúnyán felrepedezett. Édesanyám aggódott, hogy mivel kezelje, árt-e ha bekeni a készletében lapuló krémmel. Épp ott volt az egyik szomszéd – Marika néni – aki korántsem volt úgy megijedve, mint Édesanyám. Hazaszaladt, és hozott valami szárított zöld törmeléket, majd megkérte Édesanyámat, hogy főzzön belőle teát és azzal borogassa be a tenyerét. A mennyiségből adódóan futotta, hogy egy-két csészényit tálkába öntött, amibe belefért Édesapám tenyere. Beáztatta, majd beitatott gézlapokkal beborogatva, bekötözte egy éjszakára neki.
    Reggel levették a kötést és a repedéseknek hűl helye volt. Mi volt ez a “csodaszer”, hát nem más, mint Farkasalma levelének teája.

Szóljon hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük