Közönséges aggófű (Senecio vulgaris) sárga bimbói.

Az aggófű az őszirózsafélék családjába tartozik. Ez a gyógynövény nem csupán Európában, hanem szinte az egész világon megtalálható. Az aggófű legfőképpen az erdőket kedveli, de találkozhatunk vele homokos és nem művelt földterületeken, illetve vasúti töltések mentén is elég gyakori az előfordulása. Ez az évelő növény akár a kétméteres magasságot is elérheti. A növény szárát gyapjas szőrök borítjál, a levelei lándzsaformát öltenek, körülbelül 8 milliméteresek és fűrészfogakkal ellátottak, fészkes virágzata pedig gyönyörű napsárga színben tündököl. Az aggófű tavasztól egészen őszig hozza színpompás virágait, amely nem sokáig örvendeztet meg bennünket szépségével, ugyanis a virágok hamar elnyílnak. Viszont gyönyörű virágait akár még késő ősszel, télen is bontogatja, mindaddig, míg meg nem érkezik a fagyos, jéghideg időszak. Orsógyökerén sok-sok vékony elágazás, oldalgyökér található. A növénynek kaszattermése van, amely körülbelül két milliméteres hosszúságú és szintén pelyhes, szőrös. Egyetlen virág rengeteg magot termel egy-egy évben.

Népiesen nevezik még közönséges aggófűnek, boszokárnytalpnak, gelyvafűnek, keresztvirágnak, pihifűnek, rontófűnek, boszorkánylépte fűnek, szöszösfűnek, Szent Jakab fűnek, kőrontófűnek, rontófűnek, hájafűnek és pihésfűnek. Ez utóbbi elnevezést talán annak köszönheti, hogy a növény szára meglehetősen pihés, gyapjas.

Az aggófű erősen mérgező hatásokkal rendelkezik, melyet a növényben található alkaloidok okoznak. A növény jellegzetes illattal rendelkezik, amely elriasztja a közelébe merészkedő állatokat. Azonban ha az állatok mégis ingert éreznek annak megkóstolására, akkor súlyos következményekkel, mérgezéssel és akár halállal is fizetniük kell a kíváncsiskodásukért.

A gyógynövény emberi fogyasztásra semmilyen formában nem alkalmas, hiszen a kutatások szerint a benne található mérgező vegyületeknek köszönhetően nem csupán annak májkárosító hatásával kell számolni, hanem ez a gyógynövény akár daganatos megbetegedést is okozhat. A növény tartalmaz még rutint és C-vitamint is, mégsem érdemes vele próbálkozni semmilyen formában, hiszen többet ártanánk magunknak, mint használnánk vele.

Mivel nagyon erős hatásokkal rendelkezik, éppen ezért csak külsőleg lehetséges kísérletezni vele. Például fájdalommal járó, aranyeres panaszoknál hozhat enyhülést, ha a gyógynövényből borogatást vagy ülőfürdőt készítünk.

Szóljon hozzá a cikkhez!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*