A szag- és ízérzékelés elveszítésének okai

A szag- és ízérzékelés elveszítését sok minden okozhatja. Ezeket a képességeket részben, de akár teljesen is elveszíthetjük. Az ízlelés és a szaglás hiányosságai bizonyos egészségi problémákat is jelezhetnek, amelyek létrejöhetnek valamilyen társbetegség miatt, például ilyen a szklerózis multiplex, az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, más idegrendszeri betegségek, tápanyagszegény táplálkozás, magas vérnyomás, cukorbetegség és elhízás.

Nemcsak betegségek, hanem egyéb tényezők is állhatnak a szag- és ízérzékelés elveszítésének hátterében. Ezek a következők lehetnek: a fejet és a nyakat érintő daganatos megbetegedések, dohányzás, fogászati és szájüregi problémák, orrpolip, fejet ért sérülések, hormonváltozások, olyan betegségek, mint influenza, fertőzés vagy megfázás.

A szag- és ízérzékelés elveszítésének sokféle tünete lehet és ezek a tünetek egyénenként nagyon változatosak lehetnek. Valaki egyáltalán nem érez szagokat és ízeket, míg mások részben képesek ezekre a képességekre. Azonban sokan számolnak be arról is, hogy a korábban kellemesnek tartott illatok és ízek kellemetlenné válnak.

A szaglásvesztés neve anozmia. A fantozmia olyan jelenség, amikor valaki érez valamilyen szagot, például füstszagot, de más nem érzi azt. A hipozmia nem más, mint a csökkent szaglás. Amikor pedig megváltozik egyes dolgoknak a szaga az adott személy esetében, ennek a neve a parozmia. Az öregedés azt is magával hozza, hogy a szagló- és az ízlelőképességünk jelentős részét elveszítjük.

A szaglást a levegőben lévő molekulák aktiválják. Ezek a molekulák bekerülnek a száj- és az orrüregbe, ahol különböző receptorsejtekhez kötődnek. A receptorok pedig üzeneteket küldenek az agynak, amelyek jelzik, ha valaminek kellemetlen íze vagy szaga van.

Az ízérzékelést a folyadékokban oldódó molekulák aktiválják. A nyelv ízlelőbimbói olyan receptorokkal rendelkeznek, amelyek reagálnak a különféle anyagokra. A receptorok pedig itt is üzeneteket küldenek az agynak, amelyek jelzik, hogy mely ételek és italok számítanak édesnek, sósnak, keserűnek vagy savanyúnak.

Az ízlelés és a szaglás olyan kémiai érzékek, amelyek együttműködnek. Amennyiben nem érezzük egyes ételek és italok illatát, az befolyásolja az ízérzékelést is. Így tudjuk például megkülönböztetni a tea és a kávé illatát és ízét egymástól. Az evés és az ivás során tehát molekulák szabadulnak fel, ezek a molekulák aztán stimulálják a szájban és az orrban lévő receptorokat. Ezek a receptorok üzeneteket küldenek az agynak, az agyunk pedig kombinálja ezeket az információkat, hogy segítsen felismerni és élvezni az összetett ízeket.

Amennyiben a szaglás és az ízlelés csökken, úgy az ételek is elveszíthetik vonzerejüket. A túl kevés táplálék bevitele pedig okozhat alultápláltságot, kiszáradást és fogyást is. Az ételek ízének megváltozása azt is eredményezheti, hogy túl sok cukrot vagy sót adunk az ételeinkhez, ami pedig növelheti a cukorbetegség és a szívbetegségek kockázatait. A szaglás és az ízlelés elveszítése akár még ételmérgezést is okozhat, hiszen nem érezzük az adott étellel kapcsolatban, hogy rossz az íze vagy a szaga. De életveszélyes is lehet, ha például nem érezzük meg otthonunkban a füstöt, vagy hogy odaégettük az ételt. Az étvágytalanság, a szaglás és ízérzékelés elveszítése akár még depressziót is okozhat.