Napjainkban igen nagyok az elvárások. A munkáltatók talán túl sokat várnak el az alkalmazottaktól, aminek az a következménye, hogy egyre többen szenvednek stresszbetegségben vagy vannak olyan tüneteik, amelyek mögött nincs szervi betegség. Azonban a krónikus stressz még a krónikus betegségek kialakulásában is szerepet játszik. Cikkünkből megtudhatja, hogy a túl sok munka milyen mentális, pszichés és fizikai tüneteket és betegségeket okozhat és mit is tehetünk ennek megelőzése, elkerülése érdekében.
A túlzásba vitt munka elsősorban a stressz kialakulását idézi elő. Ez a stressz aztán állandósulhat is. Az állandó stressz viszont olyan komoly betegségeket is generálhat, mint a szorongás, depresszió, elhízás, mentális zavarok vagy éppen szívbetegség.
Amennyiben túl sokat dolgozunk, nem jut elegendő idő alvásra sem. Ha nem alszunk mindennap legalább 7-8 órát, ez jelentősen megzavarja a cirkadián ritmust. Márpedig a cirkadián ritmus a fizikai, a mentális és a viselkedésbeli egészségünk és szokásaink megváltozását okozhatja. Ha megtörjük a mintákat, azaz nem alszunk eleget, akkor másnap fáradtak és álmosak leszünk, ami negatív hatást gyakorol a munkateljesítményünkre. Az alváshiány következménye lehet a hormonális egyensúlyhiány és az anyagcserezavar. Ennek következtében kialakulhat magas vérnyomás, szívbetegségek, elhízás és cukorbetegség.
Amennyiben nincs stressz, vagy csak kevés stressz van az életünkben, úgy jobban ragaszkodunk az egészséges étkezéshez és a bevált étkezési szokásainkhoz. Ha viszont túl stresszesek és idegesek vagyunk, gyakrabban nyúlunk a kényelmi és egészségtelen ételekhez, nem főzünk magunknak, helyette beülünk egy gyorsétterembe vagy rendelünk valamilyen ételt. Azonban ezek az ételek túl sok rejtett zsírt, sót és cukrot és egyes esetekben tartósítószereket is tartalmaznak, amelyek megint csak károsan hatnak az egészségre. A túl sok stressz hatására úgynevezett kortizolhormonok árasztják el a szervezetet, és emiatt is kívánhatjuk az egészségtelen ételeket, amelyek elhízáshoz vezethetnek.
Ha sokat dolgozunk, és emiatt is állandóan szorongunk, tudnunk kell, hogy a szívinfarktus kockázata mintegy 20%-kal, míg a stroke kockázata mintegy 30%-kal emelkedik meg. Emellett olyan tünetekről is beszámoltak a túl sokat dolgozó személyek, mint gyakori fejfájás, nyakfájás, hiszen a fokozott terhelés és a sok idegeskedés miatt megfeszülnek az izmok.
Ha túl sokat dolgozunk, akkor stresszesek leszünk, a stressz pedig befolyásolja a koncentrációt, és rontja az ítélőképességet. Az intenzív érzelmi reakciók frusztrációt is okozhatnak. A túlmunka alváshiányhoz is vezethet, ami hatással lesz az agy egyik részére, a hippokampuszra, amelynek nagy szerepe van a jó memória megőrzésében.
A túl sok – heti 48-50 óránál több – munka hajlamosít a káros szokások kialakítására, mint amilyen a dohányzás és az alkoholfogyasztás, ami szintén negatívan hat a fizikai, a szellemi és a mentális egészségre.
