A rossz időjárás beteggé tesz?

Amikor zorddá válik az idő, akkor sokan panaszkodnak, hogy itt fáj, ott fáj. Főként azoknál a személyeknél jelentkeznek például végtagfájdalmak, akik egyszer legalább már voltak műtve. A hideg időjárás felerősítheti az izom- és ízületi panaszokat, a nagy meleg pedig a szívbetegeknek nem tesz jót, de a migrénes tüneteket is képes fokozni. Napjainkban már mindennap megnézhetjük az interneten az orvosmeteorológiai jelentést, így valamennyire fel tudunk készülni a kellemetlenségek elkerülésére, enyhítésére. Sajnos az időjárást megváltoztatni nem tudjuk, így valamennyire nekünk kell alkalmazkodni a szeszélyes évszakokhoz vagy a frontokhoz. Alternatív gyógyítók és egyes orvosok szerint is igaz, hogy az időjárás és az éghajlat is képes befolyásolni az egészségünket és a közérzetünket.

A hőmérséklet például hatással van a légzési ritmusra és a szervezet általános anyagcseréjére. Aki olyan helyre utazik, ahol hűvösebb van, mint amit a hazájában megszokott, akkor megtapasztalhatja, ahogy az anyagcseréje felélénkül, és hogy az egész teste mintha élénkebbé válna. A meleg éghajlatú helyeken viszont az anyagcsere lelassul és az energia is lecsökken.

Amikor gyakran esik az eső, akkor a levegő is gyakran lehűl, ez pedig olyan betegséget „hoz magával”, mint például a nátha. Amikor a tartós hideg után hirtelen felmelegszik a levegő, ez növelheti a megfázásos hajlamot. Az influenza terjedését pedig a gyenge szél és a levegő csekély páratartalma segíti elő. Esős időben a reumatikus panaszok felerősödnek, ezt a legtöbb orvos is alátámasztja. A hideg időjárás is rossz hatással van a reumás megbetegedésre. Akik ilyen betegségben szenvednek, általában ősszel és a téli hónapokban panaszkodnak többet. Amikor télen többet tartózkodunk a fűtött lakásunkban – ahol kicsi a páratartalom –, akkor előfordulhat, hogy a felső légutak nyálkahártyái kiszáradnak, ami szabad utat ad a fertőzéseknek.

A napsütés általában pozitív hatással van az emberekre. Még a beteg emberek is felvidulnak és közérzetjavulásról számolnak be. Nemhiába ismerik el ma már az orvosok is a téli és az őszi depresszió jelenlétét, hiszen köztudott, hogy sok embernél a napfény hiánya depressziós tüneteket képes okozni. Napfény hatására ráadásul D-vitamin termelődik a szervezetünkben, amelynek kiemelkedő szerepe van a csontritkulás és az angolkór kialakulásának megelőzésében. Viszont ha túl sokat napozunk és fittyet hányunk az UV-sugárzásra, akkor akár még bőrrákkal is számolhatunk.

Amennyiben szeles az időjárás, akkor az allergiások retteghetnek, hiszen a szél nagyon messzire is elsodorhatja az allergiát okozó pollenszemcséket. Amikor hirtelen hűl le a levegő, akkor a tüdőasztmások kerülhetnek bajba. Az asztmások számára a legkritikusabb időszaknak a késő őszi hónapok számítanak. A köd légzőszervi panaszokat okoz, de a hörghurut tünetei is felerősödhetnek, különösen ha a hőmérséklet is lecsökken és a levegő még szennyezett is. A hidegfrontok pedig idegessé és feszültté tehetnek egyes embereket, illetve fel is erősíthetnek egyes ideggyógyászati betegségeket, de ilyenkor a szívinfarktus kialakulásának a kockázata is magasabb.