Dacára annak, hogy a tudósok egyre inkább kezdik kiismerni az Alzheimer-kórt, hajszálpontosan még a mai napig nem tisztázott, hogy pontosan mi is váltja ki, mi is okozza ezt a betegséget. Néhány kockázati tényező azonban ismert, mint például az idősebb életkor. Nők körében is gyakoribb ez a betegség, illetve a családi halmozódás is megfigyelhető ennél a betegségnél. Egyes betegségek – magas koleszterinszint, magas vérnyomás, szívroham – is hajlamosítanak a rettegett kór megjelenésére. A Down-szindrómás egyének és a fejsérülést szenvedettek is gyakrabban szenvednek ebben a kórban.
Az idősebb embereknél gyakoribb az előfordulása, mint a fiatalabb korosztálynál. A betegség legfőképpen a hatvanöt és az ennél idősebb személyekre jelent nagyobb veszélyt. A nyolcvanadik életévüket betöltött személyeknél 50 százalék az esélye a betegség kialakulásának.
A legtöbb kutató egyetért abban, hogy manapság a nők nagyobb kockázatnak vannak kitéve ennek a betegségnek a szempontjából, mint a férfiak. Az még a tudósok előtt sem teljesen tisztázott, hogy a hölgyek miért szenvednek nagyobb számban ebben a betegségben. Egyes feltevések szerint a menopauza tehető felelőssé, pontosabban a lecsökkent ösztrogénnek lehet köze a betegség létrejöttében.
Genetikai úton szerencsére csak kismértékben örökölhető az Alzheimer-kór, mert a családtagok egy része vagy hordozza magában ezt a genetikai mutációt vagy nem. A betegség kockázata ilyenkor abban az esetben növekszik, ha egyéb kockázati tényezők is jelen vannak az adott személy életében.
Néhány kardiovaszkuláris és egyéb betegség is megnöveli ennek a betegségnek a kockázatát. Például az emelkedett LDL- és az alacsony HDL-koleszterinszint, a magas vérnyomás és a kettes típusú cukorbetegség. Az egészségtelen életmód, a kevés mozgás, a zsíros ételek és a dohányzás is hajlamosít a megbetegedésre, így érdemes az életmódunkon változtatni, hogy lecsökkentsük a betegség kialakulásának a kockázatát. A Down-szindrómás személyek körében ötször nagyobb az esélye, hogy Alzheimer-kórban fognak szenvedni, ami az eltérő géneknek köszönhető.
Érdemes életünk során fokozottan ügyelni arra, hogy a fejünk ne sérüljön meg. Kutatások igazolják, hogy a fejsérülést szenvedett személyek is gyakrabban szenvednek ebben a betegségben. Aki olyan fejsérülést szenved, amely során legalább harminc percre az eszméletét veszti, úgy a betegség kockázata kétszer nagyobb lesz, míg az olyan fejsérülteknél, akik legalább egy órán keresztül öntudatlan állapotban voltak, azoknál négyszer nagyobb az esélye az Alzheimer-kór kialakulásának. Az orvosok ezért arra figyelmeztetnek, hogy mindig legyen vezetés közben bekötve a biztonsági övünk, és mindig legyen fejvédő a fejünkön, ha kerékpározunk, mivel a baleseteket nem biztos, hogy el tudjuk kerülni, de ha betartjuk a biztonságos közlekedés szabályait, akkor a fejsérüléseket talán igen.
A depresszió egy komoly betegség már önmagában is, hátha még az Alzheimer-kórral is párosul. Márpedig kutatások igazolják, hogy a depressziós személyek körében is igen magas az Alzheimer-kórban szenvedők aránya. Kutatók 102 egyén agyát vizsgálták meg, természetesen a halálukat követően. Ezeknek a személyeknek egy része egészséges volt, míg más személyek Alzheimer-kórban szenvedtek, és egy részük depressziós is volt. Viszont a depressziós személyek körében sokkal több beteg szenvedett ebben a kórban, mint egészséges embertársasik. A vizsgálat során azt a megállapítást tették, hogy a depressziós személyek hippokampusza (a nagyagy egy része) károsodott és a mérete is csökkent, és ez lehet a magyarázata a betegségük kialakulásának.
Milyen kockázati tényezői lehetnek még az Alzheimer-kór kialakulásának? Ez a betegség azoknál az embereknél is nagyobb gyakorisággal alakulhat ki, akiknek az immunrendszere hibásan működik, akiknek hormonális problémáik vannak, akik valamilyen vírussal vagy baktériummal fertőzöttek, de a vitamin- és ásványianyag-hiány is oka lehet a betegség létrejöttének.
