A keresztesvirágúak táborába meglehetősen sok zöldség tartozik: ilyen többek között a brokkoli, a kelbimbó, a káposzta, a karfiol, a mángold, a kelkáposzta, a karalábé, a vízitorma.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni a keresztesvirágú zöldségek fogyasztásának fontosságát étrendünkben, hiszen tele vannak olyan tápanyagokkal, amelyek csakis az egészségünket szolgálják. A keresztesvirágú zöldségekben megtalálhatók az oldható és az oldhatatlan rostok, a C-vitamin, a kálium, a szelén, a B9-vitamin és a fitokémiai anyagok.
A glükozinolátok néven ismert vegyületek gazdag forrásai is, amelyek segíthetnek a rák elleni küzdelemben. Számos tudományos kutatás jegyezte le, hogy a keresztesvirágú zöldségekben gazdag étrend csökkentheti a különféle rákos megbetegedések arányát, beleértve az emlőrákot, a hasnyálmirigyrákot, a tüdőrákot, a prosztatarákot és a vastagbélrákot.
A keresztesvirágú zöldségek bizonyos enzimjei segíthetnek megvédeni a sejteket a károsodástól, mivel remek antioxidáns hatásokkal is rendelkeznek. Egyes kutatók szerint a keresztesvirágú zöldségekben megtalálható szulforafán fontos szerepet játszhat a prosztata- és vastagbélrák megelőzésében. A szulforafán nagyobb mennyiségben megtalálható a brokkoliban, a brokkolicsírában és a kelbimbóban.
A keresztesvirágú zöldségek tápanyagtartalma a krónikus betegségek, például a cukorbetegség, az asztma és az Alzheimer-kór alacsonyabb kockázatával is együtt járhat. Tanulmányok szerint ezeknek a zöldségeknek a tápanyagai antimikrobiális tulajdonságokkal is rendelkeznek, amelyek lendületet adnak az immunrendszernek a betegségeket okozó kórokozókkal szemben is.
A keresztesvirágú zöldségek kiválóan alkalmasak az anyagcsere- méregtelenítésre, a máj támogatására, mégpedig a bennük található klorofill miatt, amely remek méregtelenítő hatásokkal rendelkezik.
A keresztesvirágú zöldségek indol-3-karbinolt is tartalmaznak, amely elősegíti a májműködést, ez pedig fontos a hormonháztartás számára is. Keresztesvirágú zöldségeket mindennap kellene ahhoz fogyasztanunk, hogy kiélvezhessük a hormon-kiegyensúlyozó és méregtelenítő hatásait.
A brokkoli és a káposzta fitoösztrogénekben bővelkedő keresztesvirágú zöldségek. A brokkoli például egy lignán nevű fitoösztrogént tartalmaz sokat. A kelbimbóban is megtalálható egy olyan fitoösztrogén, amely viszont ösztrogénaktivitást mutat.
Rostokban is bővelkednek ezek a zöldségek. A rostok pedig köztudott, hogy többek között a máj egészségét is megtámogatják.
A keresztesvirágú zöldségek – mint a káposzta, a kelbimbó vagy a brokkoli – úgynevezett goitrogéneket tartalmaznak. Ez a vegyület főleg azok számára „veszélyes”, akik pajzsmirigy-alulműködésben szenvednek.
A goitrogének úgy befolyásolják a pajzsmirigy működését, hogy megakadályozzák a jód belépését a pajzsmirigy szövetébe. A pajzsmirigynek viszont jódra van szüksége a pajzsmirigyhormon előállításához. A jódhiány a pajzsmirigy-alulműködés kialakulásának egyik leggyakoribb kockázata.
A TPO egy olyan enzim, amely segíti a jód kötődését a tirozinhoz, és ez a folyamat kulcsfontosságú a pajzsmirigyhormonok termeléséhez. Tehát a TPO működésének megzavarása jelezheti a hipotalamusznak, hogy THS-re van szükség a pajzsmirigyhormon termelésének fokozásához.
A goitrogén ételek gyakran a keresztesvirágú zöldségek csoportjába tartoznak, például ebbe a csoportba tartozik a brokkoli, a káposzta, a kelbimbó, a mustárlevél, a kelkáposzta, a saláta. Néhány gyümölcs is tartalmaz goitrogéneket, például a körte és az eper.
A karfiol is egy keresztesvirágú zöldség, amelyből készíthetünk salátát is. Most egy ilyen recept következik.
Joghurtos karfiolsaláta hozzávalói:
• 1 nagy fej karfiol,
• 3 dl natúr joghurt,
• 1 lime,
• 4 gerezd fokhagyma,
• ízlés szerint só és bors,
• 3-4 db újhagyma zöldje.
Elkészítése:
Pároljuk roppanósan puhára enyhén sós vízben a karfiolt. Ha elkészült, csöpögtessük le, és tegyük egy salátástálba. A joghurtban keverjük el a lime levét, a sót, a borsot és a lereszelt fokhagymát. Keverjük a salátához. Végezetül szórjuk meg az újhagyma felaprított szárával.
