A bél mikrobiomja sokféle módon javítható. Ez azért is nagyon lényeges, hiszen a bélrendszer, az agy és az immunrendszer szoros összeköttetésben áll egymással. Ha az egyik nem működik megfelelően, az a másik kettőre is hatással lesz. Mutatjuk is, hogy miért van szükség egészséges mikrobiomra, és ezt hogyan és mi módon érhetjük el.
Az emberi szervezet tele van parazitákkal, azaz vírusokkal, gombákkal és baktériumokkal. Amennyiben egészségesek vagyunk, akkor a mikrobiom szimbiózisban képes együttműködni a szervezetünkkel. Ezzel pedig támogatja az anyagcserét, az immunrendszert, a cirkadián ritmust, hatására jobb lesz az alvás minősége, csökkennek a fizikai betegségek kockázatai, és még fogyhatunk is.
A bélmikrobiom a bélrendszerben él, így fontos szerepe van a tápanyagok emésztésében, felszívódásában, illetve hatással lesz a testtömegre és az anyagcserére. Egyes tápanyagok – B-vitamin, K-vitamin, aminosavak – előállításában is nagy szerepe van. Ezenkívül enzimeket is kiválaszt, amelyek segítenek az összetett szénhidrátok lebontásában. A bélmikrobiom felborulhat például antibiotikumok hatására, de a finomított szénhidrát is felborítja a kényes egyensúlyt.
Az immunrendszer védelmet jelent a szervezet számára a különféle fertőzésekkel szemben. Az immunrendszer és a mikrobiom egymással szinergiában működnek együtt, mégpedig a kölcsönös egészség támogatása érdekében. Az immunrendszer elősegíti a hasznos mikrobák fejlődését, a mikrobák pedig támogatják az adaptív immunválaszban részt vevő immunsejtek közötti kommunikációt. Ez a kölcsönös kapcsolat megakadályozhatja, hogy az immunrendszer megtámadja a mikrobákat vagy önmagát, azaz hogy autoimmun betegség alakuljon ki. A bélben többféle típusú baktérium is megtalálható, amely szintén az immunrendszer megfelelő működését tudja biztosítani.
Ahhoz, hogy a mikrobiom egészséges maradjon, mi magunk is tehetünk lépéseket. Az egyik ilyen az erjesztett táplálékok rendszeres fogyasztása. A kefir például antimikrobiális aktivitással rendelkezik, és segít az immunrendszer szabályozásában. Az erjesztett táplálékok sorát gyarapítja a natúr joghurt, a savanyú káposzta és más savanyúságok.
A probiotikumok olyan mikroorganizmusok, amelyek javíthatják a szervezet, különösen a bél egészségét. A kutatások szerint a probiotikumok csökkenthetik az antibiotikumok okozta mellékhatásokat.
A prebiotikumok pedig olyan szénhidrátok, rostok, amelyek táplálják a jó baktériumokat, és ezzel is elősegítik a mikrobiom egészségét. A prebiotikumok sokféle táplálékban megtalálhatók: magvak, bab, fokhagyma, hagyma, lenmag, chiamag, hüvelyesek, csicsóka, cikóriagyökér, árpa.
A stressz számos egészségi probléma kialakulásához vezethet: többek között szívbetegségeket, ízületi gyulladást, asztmát és magas vérnyomást okozhat. A stressz megváltoztatja a bélben lévő baktériumok típusát és azt is, hogy ezek a baktériumok hogyan hatnak a sejtekre és a szövetekre. A rendszeres testmozgás nagyon hatékony a stresszhormonok csökkentésében, és még a jó alvást is biztosítja.
Ha nem szeretjük önmagában a kefirt, akkor készítsünk egy remek salátát, hiszen a kefir pozitív tulajdonságai ily módon is érvényesülnek.
Mi magunk is készíthetünk olyan salátákat, amelyek nagyon hatékonyak a mikrobiom támogatásában. Most egy ilyen salátarecept következik.
Hozzávalók:
• 3-4 nagyobb paradicsom,
• egy kisebb csokor petrezselyem,
• 2 dl kefir,
• ízlés szerint só és bors.
Elkészítése:
Mossuk meg a petrezselymet és a paradicsomot. Szeleteljük fel vékonyan a paradicsomot, majd tegyük egy salátástálba. Fűszervágó ollóval aprítsuk fel a petrezselymet, majd keverjük a kefirhez a sóval és a borssal együtt. Végül a kefires elegyet öntsük a felszeletelt paradicsomokra.
