A stressz segít megbirkózni az életünkben bekövetkező nehéz helyzetekkel. Azonban ha túl sok stressz ér bennünket, az fizikailag és mentálisan is megzavarhat. Amikor stresszhelyzetbe kerülünk, akkor különböző hormonális és kémiai reakciók lépnek fel a szervezetben. Ezek azonban befolyásolják a gondolkodásunkat, a viselkedésünket és azt is, hogyan reagálunk egy-egy helyzetre. Ezt nevezzük harc-menekülés válasznak.
Amikor stresszesek vagyunk, akkor az agyban található mirigy jeleket küld a mellékveséknek, hogy stresszhormonokat – kortizolt és adrenalint – szabadítsanak fel. Az adrenalin fokozza a szívverést és a légzésszámot, illetve az izomaktivitást. A kortizol fokozza a glükóztermelést, segíti az agyat a glükóz jobb felhasználásában, támogatja az immunválaszt, a szövetek helyreállítását, és hatással van a hangulatra is.
Ha azonban a kortizol szintje túl sokáig marad magas, akkor olyan tünetekkel kell szembenéznünk, mint az ingerlékenység, fejfájás, szorongás, fáradtság; illetve sok betegség kockázata is megnövekszik, mint például cukorbetegség, legyengült immunrendszer, magas vérnyomás és csontritkulás.
Ha stressz ér bennünket, de a stresszor nem szűnik meg, akkor ez hosszútávon különböző viselkedési problémákhoz vezethet, mint például túlevés, alkoholfüggősség, szociális izolálódás.
Stressz hatására adrenalin szabadul fel a szervezetben, aminek következtében gyorsabbá válik a légzés, hogy javítsa az oxigénben gazdag vérellátást a test más részein. A stressz a pánikrohamok kockázatait is megnöveli.
Stressz esetén fokozódik a szívverés, és ez a szívizom erősebb összehúzódásához vezethet. Ennek következtében a nagy izmok és a szív vérellátását biztosító erek kitágulnak, ezzel viszont több vér kerül a test más részeibe, ami viszont magas vérnyomást eredményez. A krónikus stressz megnöveli a koszorúerek gyulladásának kockázatait is, ami viszont fokozza a stroke és a szívroham esélyeit.
A stressz az étvágyra és a gyomor- és bélrendszer működésére is hatással van. A hormonok hatására a gyomorsav is megnövekszik. A stressz a táplálék mozgását is befolyásolja a bélrendszerben, ami okozhat hányingert, hasmenést és székrekedést is.
Stressz alatt az izmok összehúzódnak, hogy védelmet élvezzünk a sérülésekkel szemben. Ha azonban hosszabb ideig vagyunk stresszesek, akkor az izmok hosszabb ideig maradnak ebben az állapotukban, és ez negatívan hat az izmok működésére, nem beszélve arról, hogy ez fokozza a fejfájás, hátfájás és egyéb testi fájdalom kockázatait.
Az adrenalin- és a kortizolhormonok hatnak a májra és a mellékvesékre is. Hatásukra fokozódik a glükóz termelése, ami viszont gátolja az inzulinszekréciót. Viszont krónikus stressz alatt a szervezet nem használja fel a glükózfelesleget, ami pedig cukorbetegség kialakulásához vezethet.
A krónikus stressz az immunrendszer megfelelő működését is gátolja. Ily módon hajlamosak lehetünk a különféle betegségekre és fertőzésekre, és a gyógyulás is sokkal hosszabb ideig tart.
