Levegőt többféleképpen is befogadhatunk a szervezetünkbe, a tüdőnkbe: vagy az orrunkon, vagy pedig a szánkon keresztül. Sokféle kutatást végeztek azzal kapcsolatban, hogy melyik a jobb „megoldás”, végül a tudósok arra a megállapításra jutottak, hogy sokkal jobb, ha az orrunkon keresztül vesszük a levegőt, és nem a szánkon át lélegzünk. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy pontosan mi is ennek az oka.
A légzésnek nagyon fontos szerepe van az életben maradásunkhoz. A légzés milyensége szerepet játszik abban, hogyan érezzük magunkat, illetve abban is, hogy pontosan mennyi oxigént kapnak a sejtjeink, szerveink és szöveteink. Az, hogy milyen gyorsan és milyen mély lélegzeteket veszünk, hatással van a paraszimpatikus idegrendszerre, amely a test relaxációs válaszát szabályozza.
A légzésre való tudatos odafigyelés nagy változásokat okozhat a test és az elme működésében és egészségében. Amikor a légzésünk lassú, akkor a paraszimpatikus idegrendszer azt az üzenetet kapja, hogy minden rendben van. A gyors és sekélyes légzés viszont jeleket küld a szimpatikus idegrendszernek, hogy veszélyben vagyunk, és ezzel elkezdődik a stressz hatására a menekülési reakciónk.
Mindenképpen meg kell tanulnunk lassabban és tudatosabban lélegezni, hiszen ezzel helyreáll a testünk egyensúlya, és ez elősegítheti a jóllétet. Az eddigi kutatási eredmények azt mutatják, hogy a lassú és mély légzés révén kifejlesztett tüdőkapacitás hosszabb élettartamot feltételez, természetesen az egészséges életmóddal, azaz a rendszeres fizikai aktivitással és az egészséges táplálkozással kombinálva.
Az orron keresztül történő légzés segít a méreganyagok kiszűrésében, nedvesen tartja az orr nyálkahártyáját, és még a keringést is fokozza. Az orrban lévő szőrszálak – azaz csillók – természetes szűrőrendszerként működnek, ezzel is megakadályozva az allergének, a por és a pollen bejutását a tüdőbe. A szájlégzés során azonban minden, amit belélegzünk, egyből a tüdőbe jut.
Az orrjáratok nemcsak hidratálják, hanem melegítik is a belélegzett levegőt. Amennyiben a beáramló levegő hőmérséklete közel van a test hőmérsékletéhez, akkor az a tüdő számára is kedvezőbb lesz.
Az orrlégzés során nitrogén-monoxid szabadul fel, ez segít az erek kitágításában, és ez megkönnyíti a tápanyagokban gazdag és oxigénnel ellátott vér eljutását a szervezet összes szervéhez és szövetéhez.
Az orrlégzés stresszkezelési előnyöket is kínál, hiszen oldja a feszültséget és csökkenti a szorongást is. Ezzel pedig jelentősen javulhat a mentális egészség.
Amikor az orrunkon keresztül lélegzünk, akkor kevesebb az esélye, hogy irritáló anyagok vagy baktériumok kerülnek ebbe a szervbe. Az orrlégzés ezenkívül kitágítja a légutakat, és javítja a levegő áramlását, illetve az oxigén hasznosulását.
Az orrlégzés a rekeszizmot is erősíti. Az orrlégzés során a rekeszizom megfelelően aktiválódik, és ilyenkor a vagus ideg is stimulálódik, ami elősegíti a relaxációt, és csökkenti a feszültséget. Ez elősegíti a jobb emésztést, a szív egészségét, illetve kiegyensúlyozott idegrendszert biztosít.
Az orrlégzés nemcsak a test oxigénellátását javítja, hanem az agy kognitív funkcióit is. Az orrlégzés ugyanis értágítást eredményez, ami javítja az agy véráramlását. Ez pedig jó hatással van a kognitív funkciókra, és mentális tisztaságot is biztosít.
