fbpx

Kálium – a szív fontos ásványi anyaga

Piros műanyag szívet tart egy női, ápolt kéz két tenyerében.

Egy egészséges ember a táplálékkal elegendő ásványi anyagot vesz magához. Az, hogy a kálium megfelelő mennyiségben megmarad-e a szervezetben, és ott el tudja-e látni feladatát, az a nátriumtól függ. Ugyanis ha nagyon sósan táplálkozunk, vagy tartósan szedünk hashajtót, sok káliumot választunk ki. Az emberi szervezetnek normál esetben naponta két gramm káliumra van szüksége.

A kálium feladatai a szervezetben

A kálium a szervezet elektrolitjaihoz tartozik, amelyek a vízháztartást tartják egyensúlyban, és a sejtekben az ozmotikus nyomást tartják fenn, nélkülük ez nem volna lehetséges. E fontos feladat mellett a kálium részt vesz az enzimaktiválásban, és szerepet játszik a fehérje-előállításban vagy a szénhidrátok hasznosításában is. A vízháztartás mellett a vérnyomás szabályozása is a káliumtól függ. A szív és az izmok, valamint az idegsejtek nincsenek meg kálium nélkül. Mivel a vér kálium- és nátriumtartalma egymást kölcsönösen befolyásolja, a pontos káliumszükséglet – melyet bizonyos betegségek (pl. magas vérnyomás) még meg is növelhetnek – nehezen megállapítható.

Káliumellátás a táplálékon keresztül

Káliumot a növényi étkekben találunk. A zöldségek közül a burgonya és a spenót, a fűszerek közül a petrezselyem gazdag káliumban. A fügét, banánt, kivit, sárgabarackot, avokádót, szőlőt vagy őszibarackot gyümölcsléként is fogyaszthatjuk, hogy fedezzük káliumszükségletünket. Különösen sok káliumot tartalmaz a banán. A halban vagy a húsban a kálium nincs jelentős mennyiségben jelen.

Káliumhiány

Káliumhiánytól tartós hasmenés vagy hányás esetén kell tartani. A szalmonellózis, gyulladásos bélbetegségek, több éves alkoholizmus, alkalózis, anorexia vagy a hashajtókkal való visszaélés kiválthatnak elektrolithiányt, amit főleg időskorban lehetőleg gyorsan ellensúlyozni kell. A vízhajtót szedő vesebetegek is fokozottan választanak ki káliumot. A kálium alacsony bevitele időseknél, vagy a csökkentett folyadékfogyasztás miatti kiszáradásnál (dehidráció), erős verejtékezésnél vagy fizikai megterhelésnél akut káliumhiányhoz vezethet. Ennek következményei izomgyengeségben és kimerülésben, hangulati ingadozásokban, szívritmuszavarban, székrekedésben vagy szédülésben, hányingerben vagy görcsökben jelentkezhetnek.

  1. Bencsik Erik

    Köszönöm a hasznos tudnivalókat,amiket a káliumról tudni érdemes!Sajnos nekem is szokott a kálium-nátrium szintem néha ingadozni.

  2. Kristóf Csaba

    Találtam egy oldalt ahol az élelmiszerek kálium tartalmát táblázatosan közlik. http://www.gvmd.hu/htm/kalium.htm
    Eszerint a petrezselyemzöld valóban jó, de a gyökere már elég kevés. Az igazi favorit a búzakorpa, és a mák.
    Én a szóját és a többi hüvelyest jó szívvel senkinek nem tudom ajánlani, inkább a tökmagot, napraforgót.

  3. Pingback: Mit együnk és igyunk magas vérnyomás ellen? | Gyógyszer Nélkül

  4. Marta Šarai

    Magas vérnyomásra kezelnek már 20 éve. Időnként van rohamom, ami abban nyilvánul meg, hogy hirtelen minden előjel nélkül felszökik a vérnyomásom 280/160…..,tünetek enyhék….de a vérnyomásmérőm jó. Ilyenkor autóba ülök és bemegyek a kardiológiára…..szinte mindíg a kálium hiány van. Vízhajtót szedek, de nagyon enyhét annak is csak a felét (Verospiron naponta 1x 1/2 tabl.). De tudom a kálium túladagolása ugyanolyan veszéjes mint a hiánya. Mennyi káliumot javasol nekem valaki aki ért ehhez?

Szóljon hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük