Tíz infarktusból nyolc megelőzhető lenne az orvosok szerint. Ez a megállapítás számos szív- és érrendszeri betegségre és más olyan civilizációs betegségekre is igaz lehet, mint a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás, melyek kialakulásának nagy része egészséges életmóddal megakadályozható volna. A rendszeres mozgásnak ebben olyan jelentős szerepe van, hogy a szakma „gyógyszernek” nevezi a mozgást. Az aktív életmód egészségmegőrző szerepéről Dr. Szekeres Mária főiskolai docenssel beszélgetünk, aki a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának oktatója és kutatója, kutatóorvosként az ÁOK Élettani Intézetében is dolgozik. Nevéhez kötődik egy új választható tantárgy, a „Sport és szív” kidolgozása, mely keretén belül a legnevesebb szakemberek (kardiológus-, sportszakorvosok és egyetemi tanárok) közreműködésével tanítják a leendő egészségtudományi diplomás szakdolgozókat a mozgás nélkülözhetetlen szerepére.
A mai ember többsége ülőmunkát végez, amit nem ellensúlyozunk kellő mennyiségű mozgással. Milyen negatív folyamatok indulnak be és zajlanak a szervezetünkben az inaktív életmódunk miatt?
A mozgáshiányos életmód önmagában is betegségek rizikótényezője, a szakma halálozási okként tekint rá. A szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulása és a halálozási arány egészséges életmód kialakításával jelentősen csökkenthető lenne. Sajnos azonban a lakosság nagy része nem él egészségtudatosan, nem mozog rendszeresen és nem táplálkozik megfelelően.
Jellemzően a magyar lakosság mintegy fele mozgáshiányos életmódot folytat, ez pedig melegágya a krónikus betegségek kialakulásának. Nem meglepő talán, hogy rendkívül magas a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya, és ennek megfelelően a szívinfarktus, az agyi érkatasztrófa következtében bekövetkező halálozások is nagyon gyakoriak, az összes halálozás mintegy felét ezek teszik ki!
Hogyan segíti a rendszeres mozgás a szívünk és az érrendszerünk egészséges működését?
Rendszeres mozgás és sportolás hatására az erek rugalmassága mérhetően növekszik, a szív izomtömege és pumpafunkciója fokozódik, mely nagyobb perctérfogatot eredményezve gazdaságosabbá teszi a működését, és ezáltal jobb vérkeringést biztosít a szervek, a szív és az izomzat számára. Összességében elmondható, hogy a rendszeres mozgás és sportolás javítja a szív működését, a teljesítményét és az erek állapotát.
Mennyiben meghatározó a mozgás betegségmegelőző szerepe?
A rendszeres mozgás nagyban hozzájárul a krónikus betegségek megelőzéséhez. Számos kutatás bebizonyította, hogy az aktív életmódnak köszönhetően csökken a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata, illetve az olyan krónikus betegségek kialakulása, mint például a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a metabolikus szindróma, vagy akár a pszichés megbetegedések, például a depresszió kialakulási esélye és mértéke. De a már kialakult betegségek lefolyását is enyhíti a rendszeres testmozgás, sőt akár vissza is fordíthatja a súlyosságukat.
Azt is fontos megjegyezni, hogy a fiatal korban megkezdett sportolás hatékonyan növeli a szívizom tömegét és kapilláris ellátottságát, ezáltal jelentősen javul a teljesítménye. Nem utolsósorban kimutathatóan csökken a szívinfarktus kialakulásának esélye a későbbi években.
Elmondhatjuk tehát, hogy ludasak vagyunk szinte valamennyi civilizációs betegség kialakulásában. Az ülő életmódunkkal, a mozgásszegény életvitelünkkel mi magunk okozzuk a krónikus betegségeinket.
Sajnos ez igaz, és ebben a szomorú az, hogy ezeknek a súlyos betegségeknek a jelentős része megelőzhető volna, ha időben áttérnénk az egészséges életmódra, ha tudatosabban élnénk, és az egészségünk megőrzése érdekében olyan életvitelt alakítanánk ki, amely hosszú távon is megőrizné az egészségünket.
Szakmai körökben jelenleg kezd elterjedni a „mozgás mint gyógyszer” elve, mely szerint megfelelő, rendszeres testmozgás önmagában is gyógyító hatású, jelentősen javíthatja a betegek állapotát és csökkentheti a gyógyszerek mennyiségét is.
Mi tehetünk ebben a helyzetben, hiszen a legtöbb munka „székhez kötött”, hiszen irodai környezetben dolgozunk. A napirendünk nagyon szoros, a munka, a család és az egyéb elfoglaltságok mellett milyen mozgást javasol, ami beleilleszthető a napjainkba és kellően hatásos is a testünk számára?
Ki kellene jelölni legalább egy óra időtartamot heti 2-3 alkalommal, amit mozgással töltünk. Ez lehet akár otthoni torna, futás, biciklizés vagy edzőtermi mozgás.
Milyen fajta sportra, mozgásra van szükségünk az egészség megőrzése érdekében, hogy ne alakuljon ki szív- és érrendszeri betegség? Milyen szempontokat vegyünk figyelembe a választásnál?
A minimálisan javasolt mozgás hetente 150 perc közepes intenzitással, ami lehet gyors gyaloglás, kirándulás, túrázás, lassú futás vagy kocogás is. A lényeg az, hogy a mozgás során emelkedjen a pulzusszámunk és fáradjunk el.
Elég sétálgatnunk vagy jobban meg kell erőltetnünk magunkat, például futnunk kellene?
A betegségmegelőzéshez és rizikófaktorok csökkentéséhez ennél több és erőteljesebb mozgás javasolt. Ezért megfelelő időt kell szánnunk a kardió edzésekre is, mint például futás vagy biciklizés, melyek jelentős és tartós pulzusszám-növekedést eredményeznek. Ezek időtartama legalább félóra legyen alkalmanként. A mozgás intenzitását és mértékét természetesen egyéni igényekhez kell alakítani, hiszen figyelembe kell vennünk az életkort és a fizikai állapotot is.
Emellett a mozgásprogramunkat célszerű erősítő gyakorlatokkal kiegészíteni, melyek során a végtagok és törzs izmaira megfelelő terhelést adunk. Használhatunk a torna során súlyzókat, illetve edzőgépekkel kivitelezett gyakorlatokat is.
Fontos azonban, hogy a terhelést alacsony szinten kezdjük és szükség esetén fokozatosan növeljük, mert a hirtelen magas terhelés káros lehet. Arra is oda kell figyelnünk, hogy az edzések előtt melegítsünk be, hogy az ízületek bejáródjanak, az izmok bemelegedjenek. A végén pedig szánjunk időt a levezetésre is, úgy, hogy fokozatosan csökkentjük a terhelést.
Van-e különbség e tekintetben a hölgyek és a férfiak között?
Igen, a férfiak számára általában nagyobb terhelés beállítására van szükség, amely természetesen függ a testalkattól és kortól. Ha valaki ezt személyre szabottan szeretné megtenni, mindenképpen célszerű személyi edző segítségét kérni.
Szakmai szempontból melyik előnyösebb, ha kültéren mozgunk valahol a szabadban, vagy járjunk el inkább edzőterembe?
Természetesen a beltéri mozgásformák is ugyanolyan hasznosak, de a jelenlegi járványügyi helyzetben inkább a szabadtéri sportolás preferált.
Van-e különbség a mozgás tekintetében az életkor, a testsúly, a munkánk milyensége tekintetében? Melyik csoportnak milyen mozgás a megfelelő, illetve melyek ártalmasak vagy tilosak?
Valóban fontos, hogy a terhelést az életkornak és a testalkatnak megfelelően állítsuk be, ehhez célszerű edző tanácsát igényelni. Betegek esetében érdemes a háziorvossal vagy egy kardiológussal konzultálni, hiszen nem mindegy, hogy például egy szívbeteg páciens esetében milyen mozgásprogramot javasolunk.
Milyen fajta mozgás, sport ajánlott a már szív- és érrendszeri betegeknek? Hogyan tudják kontrollálni, hogy jól csinálják-e vagy túl erősen edzenek, hiszen ezzel túlságosan megterhelhetik a szívüket?
Betegek esetében a mozgástervet az állapotuk súlyosságához kell igazítani és szükség esetében orvosi kontroll alatt kell végezni. Erre hivatottak a gyógytornászok is, akiknek elengedhetetlen szerepük van a betegek mozgás-rehabilitációjában.
Alapvetően fontos szempont, hogy a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők a lehetőségekhez képest olyan mozgásformát válasszanak, ami nem megterhelő számukra. Elég lehet naponta egy könnyű séta is szép természeti környezetben. Betegek számára a túlzott terhelés semmiképpen nem javasolt.
Honnan tudhatjuk, hogy az adott mozgás, sport, ami megemeli a pulzusunkat éppen megfelelő és kellően erősíti a szívet vagy már túlterheli?
Valóban, a pulzusszám monitorozása fontos lehet azért, hogy lássuk, hogy az adott edzés mennyire terheli a szívünket. Az ideális kardioedzés során a maximális terhelhetőséget az életkor viszonylatában számoljuk ki. A maximális 220-as pulzusszámból ki kell vonnunk az életkor számát, és a maradék érték 60-80%-a számít megfelelő pulzusszámnak egy intenzív edzés során. Ennek megfelelően egy 50 éves egyén esetében edzés idején 102-136/perc az optimális pulzusszám.
Ha jól értem, gyakorlatilag bármilyen sportot választhatunk, mindegyik szolgálja az egészségünket.
Így van, bármilyen rendszeresen végzett mozgásforma előnyös, melynek végzésekor és azt követően is jól érezzük magunkat, ez hosszabb távon hozzájárul az egészségünk megőrzéséhez és a beteg emberek állapotjavulásához is.
Vigyázzunk magunkra és jó egészséget kívánok minden kedves olvasónak!
Köszönjük a beszélgetést!