Cinkhiány – okok, tünetek, megelőzés

Kezdetben inkább diffúz panaszok emlékeztetnek a cinkhiányra. Ha csak csekély mértékű a szervezetben ennek a nyomelemnek a hiánya, különböző reakciók fordulhatnak elő. Az immunrendszer gyengülésével összefüggésben például gyakrabban lépnek fel megfázásos megbetegedések, mint máskor. Ha a hiány hosszabb időn keresztül fennáll, és ezt az állapotot nem ellensúlyozzuk, különféle súlyosabb tünetek következhetnek be.

Az okok felismerése

Az egyoldalú táplálkozás és a rendszeres alkoholfogyasztás cinkhiányt vonhat maga után. Részben azonban örökletes zavar is megállapítható a cinkanyagcserében. Hashajtó vagy fogamzásgátló tabletták gyakori szedése ugyancsak hiányt eredményezhet. Ráadásul az idősebbeknek, gyerekeknek és a várandósoknak magasabb a cinkszükségletük. Maga a stressz is meghatározó lehet a cinkhiány kialakulásában. Az egészségtelen táplálkozás, amely főleg gyorsételekből áll, egy további tényező, amire figyelni kell.

A tünetek értelmezése

A túl kevés cinkbevitelre a szervezet különböző panaszok fellépésével reagál. A fokozott hajhullás, de a rosszul gyógyuló sebek is lehetnek jelek. Halmozottan fordulhatnak elő fertőzések és gyulladások. Általában különféle bőrproblémákért tehető felelőssé a cinkhiány, de depresszív hangulatoknál is szóba kerülhet, valamint ugyanez érvényes az akaratlan súlycsökkenésre. Ha ezek közül valamelyik tünet fellép, esetleg több is, valószínűleg a szervezetben kialakult cinkhiány lesz az ok.

A cinkhiány célzott kezelése

Cink elsősorban a halban, húsban és a tejtermékekben található. A legmagasabb cinkarány a belsőségekre jellemző. Ezek bevonásával a kiegyensúlyozott táplálkozás az ember cinkszükségletét alapvetően fedezi. Azonban ez nem mindig lehetséges. Stresszes szituációkban, vagy amikor diétát folytatunk, hasznos lehet a szervezetbe táplálékkiegészítő formájában cinket juttatni. Az idősebbek, valamint a vegetáriánusok is ezen a módon kerülhetik el a cinkhiányt, mivel sem a gyümölcsben, sem a zöldségben nincs jelen magas arányban ez a létfontosságú nyomelem. Jóllehet a gabonák és a hüvelyesek elfogadható cinkmennyiséggel rendelkeznek, a nehéz oldhatósága miatt ennek csak kis részét képes hasznosítani a szervezet.