fbpx

Káros- a füstöltáru?

Kötözött és füstölt parasztsonkák fellógatva.

A füstölt húsokat már számtalan esetben elátkozták az egészséges táplálkozás hívei. Lehet azon vitatkozni, hogy káros-e a sonka, szalonna, kolbász rendszeres fogyasztása vagy sem, de azon nem nagyon, hogy a magyarok étrendjének évszázadok óta szerves részét képezik ezek a finomságok. Kutatások elemzését olvasva és a saját tapasztalatokat mellétéve megpróbálom kideríteni, hogy mi lehet a valóság.

Az egyik kutatás azt kereste, hogy van-e összefüggés a füstölt hús fogyasztása és a hasnyálmirigyrák között. Összesen háromszázezer ember bevonásával tíz évig folyt a vizsgálat, és több mint 120-féle pácolt-füstölt étel szerepelt az „étlapon”. Arra az eredményre jutottak, hogy a tíz év alatt összesen a vizsgált személyek három ezrelékében diagnosztizáltak hasnyálmirigyrákot, ami nem volt magasabb, mint az országos átlag. Ebből az következik, hogy – hasnyálmirigy-daganat vonatkozásában – nem bizonyult kockázatosnak a sonka, szalonna, füstült kolbász fogyasztása.

Egy másik tanulmány szerint viszont azoknál a gyerekeknél, akik heti rendszerességgel esznek füstölt húsokat, 74%-kal emelkedett a leukémiás megbetegedések esélye. Ez a vizsgálat azt is megállapította, hogy a zöldségek csökkentik ezt a kockázatot.

A saját tapasztalat, ami nem közvetlen, de meghatározó és elgondolkodtató. Falun születtem, és több mint harminc évig ott is éltem. A kis falunak abban az utcájában laktunk, amely a szőlők, pincék felé vezetett. A hetvenes évekből és a nyolcvanas évek első feléből emlékszem, hogy sok öregember élt a faluban, és jártak ki naponta a pincéjükhöz. Ezek az öregek azt ették-itták, amit saját maguk állítottak elő. Vágtak disznót, és hűtéstechnika nélkül sózással, füstöléssel tartósították a húst, leginkább a már emlegetett sonka, kolbász, szalonna formájában. Kisütötték a disznók zsírját is, azzal főztek, vagy a kenyérre kenték.

A szőlőkben jellemzően sok volt a direkttermő fajta, köztük is a szintén sokat szidott noha. Ezt a fajtát nem nagyon támadják meg a betegségek, így nem, vagy alig kell permetezni. Ebből volt a boruk, amit szintén napi szinten ittak. Ki többet, ki kevesebbet. Ezek az emberek orvost alig láttak, többségük még pipázott, dohányzott is, de nagy részük több mint kilencven évet élt.

A ma embere és nagyapáink szokásai, életmódja között két fő különbség van. Az egyik, hogy nem ettek mérgeket, nem voltak tartósítószereik. Nem volt hormonkezelt, tápos állatuk, nem volt nitrites pác-só és E-betűs adalék a sonkájukban, nem volt vegyszer a borukban, és nem szívtak szennyezett levegőt. A másik a nyugalom. Ők nem aggódtak a holnapon, mert pontosan tudták, hogy milyen lesz. Nem volt stressz, mint most.

Véleményem szerint a sonka önmagában nem öl. Csak azok a mérgek, amiket manapság hozzáteszünk. Konyhasó helyett nitrites, káliumos gyorspácok, füstölés helyett füstaroma, 10-14 napos „hideg” füst helyett 1-2 napos meleg füstölés… Ma már a nagyüzemi technológiával előállított sonka vagy szalonna „kész” termékként akkor az asztalunkon van, amikor nagyapáink még ki sem vették a sózó hordóból, hogy füstre akasszák.

1 hozzászólás

  1. Tisztelt Magazin! Tisztelt Cikkíró és Olvasók!
    Egy kicsit talán érdemesebb részleteiben is tárgyalni a témát. A gyógyszermaffia és egyéb érdekelt körök érdeke, hogy minden ember félelemben éljen és hallgasson a „jó tanácsaikra”! Természetesen konkrétumok nélkül. Már annyi sok jó tanács hangzott el egészségünk érdekében, hogy már teljesen tanácstalanok vagyunk, talán nem véletlen. Konkréten a rettegett „nitrites pác-sóról” pár kérdés megérdemel egy kis türelmet. A kereskedelemben kapható nitrites pác-só keverék formában van jelen a sóban. Ennek töménysége 0,45% ±0,5. Számszakilag értelmezve a következő. Ha szalámiba vagy kolbászba keverjük a sót, ami 20 dkg/10 kg hús. Ebben a 20 dkg sókeverékben van 900 mg nitrit. Pontosítva: 1 g sóban van 0,045 mg nitrit. 10 g-ban 4,5 mg és 100 g-ban van 45 mg. 100 g-ban meg 450 mg, tehát a 200 g-ban van 900 mg. Az Élelmiszerkönyv szerint engedélyezett mennyiség 1.150 mg. Tehát 1 kg szalámiban van: 10 kg szalámiban 900 mg, akkor 1 kg-ban van 900/10 = 90 mg nitrit. Ha megeszik valaki 30 dkg szalámit, akkor 90 mg x 0,3 = 27 mg nitritet tartalmaz. Ezt tartja „valaki v. valakik” mérgezőnek……! Érdekes összevetés, ha valaki naponta 10 féle orvosságot szed (szándékosan nem gyógyszer, mert ettől az áldott anyagtól minden 3-ik ember meghal a mellékhatások miatt!) talán naponta háromszor is, akkor mennyi mérget is eszik, amitől nem rettegnek az „áldott védelmezőink”?
    Lássuk tovább a nitritkérdést. Ha valakinek az orvos felír szívprobléma miatt nitroglicerin vagy ilyen hatóanyagú tablettát, akkor a méreg nem méreg? Pedig nitrát tartalma van. Se szeri se száma az ajánlásoknak, hogy együnk sok zöldséget, mert az egészséges és maga a gyógyszer! Ez nem vita tárgya, de érdekes, mert a zöldségeknek a legnagyobb a nitrát tartalma. A sóska, spenót, cékla, saláta, paprika, stb. kilógrammonként 2.000 mg nitrátot is tartalmaz, vagy ezt jóval meghaladóan. Érdekes módon ebbe miért nem hal bele annyi ember, mint a sonka, szalámi fogyasztásba, aminek a nitrát tartalma csak 27 mg/30 dkg?
    A rettegés oka, hogy a sütés alkalmával a nitritből mérges anyag – nitrózamin szabadul fel, ami rákot okoz! Mint tudott, a magas nitrát tartalmú zöldségeket is sok esetben sütőben készítik, ahol szintén fel kell szabadulni káros nitrózamin vegyületnek. Mégis arra ösztönöznek, hogy együnk sok zöldséget. Nem érdekes?
    Az érrendszer belső falát az endotél sejtek borítják, amelynek funkciója, hogy megvédje az érfalat a káros, ragacsos LDL-től, ami érelmeszesedést okoz az ér izomsejtjeiben atheromát képezve, továbbá értágító-, érgörcs-csökkentő hatása van, elősegítve a vér áramlását és elősegítve a vérnyomás stabilizálást. Akadályozó szerepe van az atheroszkelrózis kialakulásában és a kialakultak megszüntetésében. Ezt a védő funkciót azzal éri el, hogy az endotél sejtek nitrogén-monoxidot termelnek. Ez a szerepe a nitroglicerin tablettáknak is, amelyet a nyelv alá kell tenni a jobb és gyorsabb felszívódás érdekében. A teljesen zöldséges táplálkozással a szív- és érrendszeri betegség megelőzhető, és ami a legfontosabb, hogy meg is szüntethető. Nem a nitrites pác-só a mumus, hanem a hús, étolajok, hal, margarin (ami a tanácsadók szerint egészséges!), stb. Dr. Caldwell B. Essenstyl kiváló orvos bizonyítékot szolgáltat saját kutatásából. Szintén a zöldségek fogyasztására hívja fel a figyelmet, mivel a zöldségek támogatják az erek belső falán található endotél sejtek működését. A zöldségek ilyen jótékony hatásának indoka, hogy kiemelten magas a nitrát tartalmuk, amelyekből nitrogén-monoxid keletkezik. Erre itt a bizonyíték, javasolom, hogy minden olvasó nézze meg a videót.
    https://www.youtube.com/watch?v=K7LVY5PM79M&list=UUQ6E8KZv9Vnob1CtQgXXigw

Szóljon hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük