Túl sok vizet iszunk? A hidratálás új mítosza

Idős nő egy pohár vizet tart a szájához.

Évek óta halljuk a tanácsot: igyunk meg napi két-három liter vizet, különben kiszáradunk. A hidratálás fontosságát senki sem vitatja, de az utóbbi időben egyre több kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy vajon nem lett-e túlzottan leegyszerűsítve ez az üzenet. Lehet, hogy a „minél több víz, annál jobb” elv valójában félrevezető.

A szervezetünk valóban folyamatosan veszít folyadékot, és ezt pótolni kell. A vesék, az agy, az izmok és az emésztés mind megfelelő hidratáltság mellett működnek optimálisan, de az, hogy mennyi vízre van szükségünk, nem egy univerzális szám, hanem számos tényezőtől függ: testsúly, életmód, hőmérséklet, fizikai aktivitás és étrend.

Sokan nem tudják, hogy a túlzott vízfogyasztás sem veszélytelen. Az úgynevezett vízmérgezés akkor alakul ki, amikor a túl sok folyadék felhígítja a vér nátriumszintjét. Ez ritka, de komoly állapot, amely akár életveszélyes is lehet.

A másik kérdés a kényszerivás jelensége. Egyre többen érzik úgy, hogy folyamatosan inniuk kell, még akkor is, ha nem szomjasak. Ez részben a közösségi médiában terjedő trendeknek és influenszertanácsoknak is köszönhető, ahol a hidratáltság szinte egészségi státusz-szimbólummá vált.

De mit mond a józan ész? A szomjúságérzet valójában egy meglehetősen pontos jelzőrendszer. Egészséges ember esetében a szervezet jelez, amikor folyadékra van szüksége. Emellett az ételeink – például a zöldségek, a gyümölcsök, a levesek – is jelentős mennyiségű vizet tartalmaznak. A probléma tehát nem feltétlenül az, hogy nem iszunk eleget, hanem hogy sokszor mechanikusan próbáljuk követni a szabályokat anélkül, hogy figyelnénk a saját testünkre. Ez pedig könnyen átcsaphat egyfajta egészségobszesszióba.

Fontos látni azt is, hogy a hidratálás nemcsak a vízről szól. Az elektrolit-egyensúly, a sóbevitel és az ásványi anyagok mind szerepet játszanak abban, hogyan érzi magát a szervezetünk.

Lehet, hogy ideje újragondolni azt az egyszerű üzenetet, hogy igyunk többet. Talán sokkal pontosabb lenne így fogalmazni: igyunk annyit, amennyire a testünknek valóban szüksége van.

Ön mit gondol? Valóban túlzásba vittük a vízfogyasztás körüli tanácsokat, vagy ezek inkább segíthetnek egészségesebben élni? Ossza meg a véleményét itt és a Facebook oldalunkon is!

  1. Ilona Szabóné Hegedűs

    Sajnos tulzásba ment a vízfogyasztás ajánlása az orvosok részéről is.
    A mai napig sem tudom ,hogy a vérben borítja csak fel az elektrolitok arányát, vagy a csontokból is kimos ásványi anyagokat.
    Szabóné Hegedűs Ilona

  2. Telepy Miklós

    Valóban túlzásba vittük a vízfogyasztás körüli tanácsokat. Több családban észrevettem, hogy a gyerekkel akkor is itatnak vizet, ha ők nem szomjasak. Az anyukák hordják magukkal – jobb esetben a vizes flakkont -, rosszabb esetben az üdítőket és gyakran rászólnak a gyerekekre, hogy igyanak.
    Olyan véleményt is hallottam, hogy ha már megjön a szomjúságérzet, akkor már késő. Előbb kellett volna inni.
    A legrosszabb szerintem, hogy nagyon sokan csak olcsó üdítőket isznak tiszta víz helyett.

  3. A 120 kilós favágó nyáron és a 40 kilós adminisztrátor hölgy a légkondis irodában egyaránt min. 3 liter vizet igyon? Ránézésre is látszik, hogy szamárság, bár a palackozott vizek forgalmazóinak érthetően más a véleménye, ezért a „wasser-marketing” nem használ efféle párhuzamokat. Fiatalabb korban bátran hagyatkozzunk az egészséges szomjuságérzetre, állítólag 60 felett ez nem mindig jelez megfelelően, bár magamon nem veszem észre. Sok évig dolgoztam meleg égövi országokban, ahol a 40-50 fok között mozgott a hőmérő, ott arra kellett figyelni (ami itthon ellenjavallt), hogy estefelé igyunk 1-2 liter folyadékot, mert az garantáltan áthalad a veséken az éjjel. Nappal simán ki lehet ett száradni 3 liter víz fogyasztása és kiizzadása mellett is. Többet ésszel…

  4. A cikk szerzőjének csak részben igaza. Amikor szomjúság jelentkezik, akkor az már a dehidratáltság jele, a szervezet „segély kiálltása” és ez mondjuk nem szerencsés egészséges ember esetében sem, a valamilyen betegséggel rendelkező, kiváltképp az idősebb korosztályt illetően pedig kimondottan veszélyes!

  5. Ja persze! Az állatok és a hozzánk legközelebb álló majmok is csak akkor isznak amikor szomjasak és nem ha kell ha nem. Nen az a legfőbb gondjuk, hogy állandóan hidratáltak legyenek.A szervezet tökéletes jelez ha vízre van szüksége.

Szóljon hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük