A mézgás csüdfű (Astragalus gummifer) a pillangósvirágúak családjába tartozó gyógynövény. Őshazája elsősorban Törökország, Irán és Szíria területein van. A növény kedveli a szárazságot és legfőképpen sziklás területeken fordul elő. A cserje elérheti az egyméteres magasságot. Szára tövises vagy szürke színben pompázó, gyapjas szőrökkel borított. Párosan, szárnyasan összetett levelei és halványsárga virágai vannak. A virágok nagyon hasonlítanak a zöldborsó virágaihoz, amely bizonyára sokunk számára ismerős. Termése ovális alakot ölt. A gyógynövény gyógyító része a mézgás csüdfű gumiszerű váladéka, amely vagy önmagától bukkan elő, fakad ki a cserje ágaiból, vagy – mint a sok hasonló növény esetében – a cserje kérgén ejtett bemetszés hatására jutnak ehhez a viasszerű anyaghoz. Népies elnevezései: tragant, boka mézga, mézgafű vagy sárkánygumi.
A mézgás csüdfű legfőbb hatóanyagai a poliszacharidok és a keményítő. A gyógyító növény hashajtó tulajdonsággal bír. A tragakanta (tragacantha) elnevezést a növényből kinyert mézga, vagy váladék miatt kapta. Már az ókorban is ismeretes volt ez az anyag, amely a görög kecske (tragos) és a szarv (akantha) szavakból tevődik össze. A tragakantával kapcsolatban kutatást is végeztek, de csak egerekkel. A kísérlet befejeztével megállapították, hogy ennek az anyagnak tumorellenes hatása van, de a vizsgálatokat emberekre nem terjesztették ki.
Az ebből a gyógynövényből készült készítmények fogyasztásánál gondot kell fordítani a folyadékfogyasztásra, ugyanis ennek hiányában bélelzáródás is kialakulhat. Mellékhatásait ennek az anyagnak nem nagyon tapasztaltak, habár az arra érzékenyéknél allergiás reakció alakulhat ki.
A gyógyszerészetben emulgeálóként, stabilizátorként is használják. Emulziókat és szuszpenziókat is készítenek belőle, tabletták és gyógyszerek kötőanyagaként is találkozhatunk vele, de krémek és fogkrémek alapanyagaként is előszeretettel használják. A mézga egy tisztítási folyamaton esik át, amikor is fehér színű, íztelen és szagtalan porrá válik, amely vízzel elegyítve kocsonyás anyaggá alakul át, de élelmiszeri adalékanyagként is rendszeresen használják. Főként pudingok és édességek gyártásánál használják mint emulgeálót, stabilizálót és térfogatnövelőt.
A mézgás csüdfű és az abból készült készítmények csökkentik a vércukorszintet és szabályozzák a székletet, pontosabban enyhe hashajtóhatással bírnak.
