Idős ember otthon a hálószobájában alszik.

Kutatások igazolják, hogy azoknál a felnőtteknél, akik kóros alvási zavarokkal küszködnek és az átlagostól eltérő alvási szokásokkal bírnak, később nyolcvan százalékkal nagyobb lesz az esélye a demencia kialakulásának, és emellé még kognitív zavar is párosulhat. Azonban nem elég, hogy az alvási gondokkal küszködők demens betegekké válhatnak, még a betegség kialakulása után is alvási gondok keseríthetik meg az életüket.

Az alvási probléma nemcsak azért jelent gondot, mert másnap a demens beteg fáradt és feszült lesz, hanem mert ez a viselkedését és a gondolkodásmódját is tovább ronthatja. Természetesen ez nem csak a demens betegekre vonatkozik, hiszen az alváshiány miatt mindannyian hajlamosabbak vagyunk az érzelmi instabilitásra. A vizsgálatok kimutatták, hogy még a fiatalabb és egészséges emberek is rosszabbul teljesítenek a kognitív teszteken, amikor kialvatlanok.

Számos tényező okozhat az idős, demens betegeknél alvási problémákat. Az alvás mennyisége és minősége az életkorral együtt változik, és még az egészséges, idősebb emberek is megtapasztalják ezeket a változásokat. Idősebb korban körülbelül 30-60 perccel alszunk kevesebbet, mint korábban. Egy idős személynek már vannak olyan betegségei, például ízületi gyulladás, ami miatt éjszaka is felébred, és bizony ilyenkor már nem olyan könnyű és egyszerű visszaaludni, mély álomba szenderülni. Idősebb korban a szervezet cirkadián ritmusa, vagyis biológiai órája is felborul, ami miatt egy idősebb egyén esténként korábban tér nyugovóra, és reggelenként a korábbinál jóval előbb ébred fel.

A krónikus betegségek és a gyógyszerek is gyakran befolyásolják az alvást. A felnőttek gyakran tapasztalnak másodlagos alvási nehézségeket, amelyek mögött valamilyen tényleges betegség áll. Ezek a következők lehetnek: krónikus obstruktív tüdőbetegség, szívelégtelenség, gyomorbetegségek, reflux, krónikus ízületi gyulladás, hiperaktív hólyag, megnagyobbodott prosztata, szorongás, depresszió. A gyógyszereknek is lehetnek olyan mellékhatásai, amelyek akadályozzák a nyugodt alvást, de az alkohol is kiválthat ilyen tüneteket. Ha azonban ezeket a problémákat kezelik, akkor ez javíthatja az alvást.

Sok alvással kapcsolatos betegség is egyre gyakoribbá válik az öregedéssel. Az alvással kapcsolatos rendellenességek közé sorolandó az alvási apnoé vagy a nyugtalan láb szindróma.

Egyes neurodegeneratív betegségek megváltoztathatják az alvást. A demencia is hatással van az agy működésére, így az alvásra is. A demens betegek nem nagyon képesek mély alvási fázisba lemenni és több időt töltenek ébren éjjel. Az alvás közbeni heves mozgások is megzavarhatják az éjszakai nyugodt pihenést.

Ahhoz, hogy segíteni lehessen az alvási gondokkal küzdő betegnek, először is alaposan fel kell térképezni az alvási szokásait. A legjobb, ha szakorvost keresnek fel, aki hasznos tanácsokkal tud szolgálni, de azért néhány praktika is sokat segíthet a probléma orvoslásában. A fényterápia sokat segíthet az éjszakai elalvásban. Naponta ezért javasolt legalább egy órát a friss levegőn tartózkodni. Növelje a nappali aktivitást, hiszen ez segíthet a könnyebb éjszakai pihenésben. Éjjel legyen sötét és csend a szobájában. Legyen napi ritmusa, próbáljon minden este ugyanabban az időben lefeküdni és reggel ugyanabban az órában felkelni. Ezek a tippek segíthetnek a jobb alvás elérésében, nem beszélve arról, hogy ezek még javíthatnak is a beteg életminőségén.

Ehhez a cikkhez 1 hozzászólás érkezett

  1. László Szulyovszky

    Rendkívül érdekes dolgokat olvastam e honlap írásai, cikkei között, és szeretném ezúton is megköszönni az értékes információkat. A melatonin témakörben nagyon szívesen konzultálnék, mivel az építésbiológiai kutatási területem több ponton érinti ezt a kérdéskört. Olyan építési anyagok és építési technológiák ártalmaival foglalkozunk, amelyek képesek megzavarni, esetenként súlyosan megzavarni a melatonin szintézist.

Szóljon hozzá a cikkhez!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*