Az elhízás és a túlsúly számtalan negatív hatást gyakorol mind a fizikai, mind a lelki egészségre. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy az elhízás összefügg a tápanyagbevitelre adott csökkent agyi válasszal, és ez a negatív hatás még akkor sem áll helyre, ha sikerül lefogynunk, azaz ez az állapot véglegesnek tekinthető.
Az agy és a bélrendszer szoros kapcsolatban állnak egymással. Amikor táplálkozunk, akkor a bél jeleket küld az agyba, amelyek a tápanyagok jelenlétét közvetítik. Ez pedig az étkezési viselkedés szabályozásában, azaz abban segít, hogy például ne együk túl magunkat. A normális súlyú embereknél amikor a gyomorba kerül a táplálék, akkor ez agyi aktivitást idéz elő, azonban ez az aktivitás jelentősen csökken vagy megszűnik az elhízott és a túlsúlyos embereknél. Ez is lehet a magyarázata annak, hogy az elhízott és a túlsúlyos személyek miért is képtelenek lefogyni, vagy miért is megy ez nekik nehezen.
A normál testalkatú embereknél mind a zsír, mind pedig a glükóz felhasználása normális mederben zajlik, ellentétben a súlytöbblettel rendelkező emberekkel, akik esetében ezzel kapcsolatban is csökkent agyi aktivitást mutattak.
Az elhízás világszerte óriási problémát okoz. A gyorséttermek elterjedésével és a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásával ma már nemcsak a felnőtteket sújtja ez az egészségi probléma, hanem egyre több gyereket is. Míg régebben szinte csak a középkorú és idősebb emberek voltak krónikus betegek, addig napjainkban egyre több gyermek szenved valamilyen krónikus betegségben, legyen az cukorbetegség vagy szív- és érrendszeri betegség.
Az elhízás sokféleképpen befolyásolja a szervezetet, például extra terhet ró az ízületekre, azonban a vérben is létrejöhetnek kémiai változások, amelyek növelik a cukorbetegség, a szívbetegség és a stroke kockázatait.
Az anyagcsere az a folyamat, amikor a bevitt kalóriákat energiává alakítja a szervezet. Amennyiben több kalóriát viszünk be a szervezetünkbe, mint amennyire szükségünk van, akkor a testünk a fölösleges kalóriákat lipidekké alakítja, illetve zsírszövetben, testzsírban tárolja. Amennyiben a szövet már nem elég a lipidek számára, akkor a zsírsejtek egyre nagyobbak lesznek, például zsigeri zsír alakul ki. Ezek a zsírsejtek olyan hormonokat bocsájtanak ki, amelyek gyulladásos választ generálnak.
A gyulladásból lesz a krónikus gyulladás, amelynek számos egészségügyi hatása van, szerepe van például az inzulinrezisztencia kialakulásában. Kialakulhat még magas vérnyomás, magas vércukorszint, magas trigliceridszint és magas koleszterinszint. Ezt együttesen nevezzük metabolikus szindrómának. A metabolikus szindróma az elhízás gyakori tényezője, és olyan betegségek kialakulásához járul hozzá, mint a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegség, zsírmájbetegség, vesebetegség és epekő.
Ha túl sok zsír rakódik le a testünkben, akkor számolnunk kell úgynevezett közvetlen hatásokkal is. A felesleges zsírlerakódás negatívan hat a légzőrendszerre. Olyan betegségek kialakulásában játszik szerepet, mint az asztma, az alvási apnoe, a csontritkulás, a hátfájás vagy éppen a köszvény.
Az elhízás közvetetten okozhat megismerés- és memóriaproblémákat, demenciát, depressziót, meddőséget, hangulati rendellenességeket és különféle rákos megbetegedéseket. Kalóriafogyasztást növelő tényezők lehetnek: gyorséttermi ételek, magas szénhidrát- és cukorfogyasztás, hormonok, pszichés tényezők, bizonyos gyógyszerek.
