Makrobiotikus étrendet követő élelmiszerek együttese egy tányéron: csicseriborsó, saláta, zöldborsó, retek, káposzta, paprika és köles.

Az amerikai-japán író, George Othsawa kifejlesztett egy étrendet, amelyet makrobiotikának nevezett el. A makrobiotika nagyrészt a kínai filozófia ellentétes erőit, a jint és a jangot foglalja magába. Az emberi test jobb oldala nagyrészt jin felé irányuló energiával van feltöltve, míg a bal oldalt a jang energiái töltik.

A filozófia szerint a hozzáértők az ételeket ízük, tulajdonságaik és hatásaik alapján a jin és jang kategóriákba sorolják. A jin leginkább a női erő, amely sötétséget, hideget, de nyugalmat is jelent. A jin személyek általában nyugodtak, kiegyensúlyozottak és kreatívak. A jang a férfias erőt, a fényt és az agressziót képviseli. A jang általában aktív, éber és energikus jellemzőket mutat.

A magas jintartalmú élelmiszerek csoportjába tartozik a cukor, a tea, az alkohol, a kávé, a tej, a joghurt, illetve a legtöbb fűszernövény és gyógynövény is ide sorolható. A jang élelmiszerek a következők: a vörös hús, a baromfi, a hal, a kagyló, a tojás, a kemény sajtok és a só. Vannak olyan élelmiszerek, amelyekről úgy vélik, hogy a jin és a jang harmonikus egyensúlyát tartalmazzák. Ide tartoznak a teljes kiőrlésű gabonák, a friss gyümölcsök, a diófélék, a magvak, a leveles zöldségek és a hüvelyesek, mint a bab, a borsó vagy éppen a lencse.

A makrobiotikus diéta – amely az alacsony kalória- és zsírtartalmú, illetve a magas rosttartalmú ételeket foglalja magába – csökkenti az elhízás kialakulásának a kockázatát, ezek a táplálékok kordában tartják a koleszterinszintet és a vérnyomást, és székrekedést sem okoznak. Ez a diéta a rák és a szívbetegségek esélyét is jelentősen lecsökkenti.

A makrobiotikus elvek azt is leírják, hogy ételeink készítésénél mellőznünk kell a mikrohullámú sütőt. Enni csak akkor szabad, ha valóban éhesek vagyunk. Étkezés közben ne görnyedten, hanem egyenes testtartással együnk, rendszeresen étkezzünk és az ételt alaposan rágjuk meg. Ezen elv szerint az otthonunkat tisztán kell tartani, különösen azon a helyen, ahol az ételeink készülnek.

A makrobiotikus táplálkozás nem alkalmas gyermekeknek, betegeknek, speciális táplálkozási igényűeknek és állapotos nőknek. Szélsőséges formái B12- és D-vitamin-, illetve vashiányt okozhatnak.

A makrobiotikus táplálkozásnak hét szintje ismeretes. Az egyik szintet a teljes kiőrlésű gabonák képviselik. Ilyenek például a barna rizs, a zab, az árpa, a búza, a hajdina, de még a kuszkuszt is ide sorolják.

A másik szinthez a zöldségek tartoznak, mint például káposzta, brokkoli, kelkáposzta, karalábé zöldje, mustrárlevél, hagyma, retek, sütőtök. A hetente két-három alkalommal fogyasztott zöldségek táborába tartozik a jégsaláta, a gomba, a zeller és a hüvelyesek. A tengeri moszat és más tengeri növények az egyes ételek táplálkozási értékének fokozására szolgál.

A szinteken a hüvelyesek – bab, borsó, lencse- – is helyet kaptak. Az egyik szinten a levesek is megtalálhatók. Elősorban a zöldségekből és a babból készült leveseket kell előnyben részesíteni.

A gyümölcsöknél a friss, szezonális gyümölcsöket emelik ki. Gyümölcsfogyasztáskor kiemelt figyelmet kell a citrusfélékre fordítani.

A makrobiotika a folyadékfogyasztást is preferálja. Az ivóvíz tisztítására is felhívja a figyelmet. Gyógyteák közül semmiképpen sem a filteres teát kell előnyben részesíteni, hanem azokat a teákat, amelyekhez a gyógynövényeket mi magunk szedjük.

A magvak, a diófélék és a halak sem maradhatnak ki a makrobiotikus étrendből. Ide tartozik a tökmag, a szezámmag, a mogyoró, a mandula, a dió.

Ételeink ízének fokozására használhatunk almabort, fokhagymát, citromlevet, gyömbért és mustárt is. A nem vegetáriánusoknak hetente háromszori halfogyasztást ír elő a makrobiotikus táplálkozás.

Szóljon hozzá a cikkhez!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*