Nagyon sok kutatás szól arról, hogy a korai menopauza mennyi egészségügyi hátránnyal jár, egyes leírások alapján például növeli a demencia kockázatait is az élet későbbi szakaszában. A kutatók meglátása szerint az ösztrogén hiánya ugyanis az agy gyorsabb öregedését okozza, és ez a kognitív károsodásokat segíti elő.
A tanulmányok szerint azoknál, akik 40 éves korban vagy korábban lépnek be a menopauza szakaszába, mintegy 35%-kal nagyobb eséllyel lesznek kognitív problémák idősebb korukban, mint azoknál a nőknél, akik csak 50 évesen vagy ezt követően tapasztalják meg a menopauzát.
Ez a tény nagyon sokat segíthet a demencia megelőzésében, a folyamat lassításában, hiszen köztudott, hogy az agyi öregedést megfelelő táplálkozással, kiegészítők fogyasztásával és rendszeres mozgással lassítani, késleltetni is lehet.
A nők általában 50 éves kort követően lépnek be a menopauza szakaszába. Amennyiben ettől jóval korábban történik meg, azt korai menopauzának hívjuk. A nők mintegy 8-10 százaléka tapasztalja meg, milyen az, ha már nem kell a menstruációval foglalkozni. Azonban a menopauza nem csak ennyiből áll, hogy nincs ciklus, sajnos sok negatívummal, egészségi problémával jár együtt.
A korai menopauza kialakulásában számos tényező játszik szerepet, ilyen lehet a kemoterápia, a sugárkezelés, a petefészek-eltávolító műtét, a méheltávolítás, a genetika, a kromoszóma-rendellenességek, egyes autoimmun betegségek, fertőzések, mint például a mumpsz, a dohányzás.
Mi magunk csak azzal tudjuk befolyásolni, hogy a menopauza ne következzen be idő előtt, ha nem dohányzunk. Más tényezőkre nem igazán van befolyásunk. Azonban a dohányzásról való leszokással csökkenthetjük a kockázatokat.
Azok a nők, akik a korai menopauza szakaszába lépnek, általában súlyosabb menopauzális tüneteket tapasztalnak, mint akik 50 éves kort követően lépnek ebbe az életszakaszba.
Ezek a hölgyek hamarabb is megtapasztalhatnak olyan betegségeket, amelyek a csökkent ösztrogénszinttel hozhatók összefüggésbe. Ilyen betegség a csontritkulás, a szívbetegség, a depresszió, a különböző neurológiai betegségek, a demencia és a Parkinson-kór.
Honnan tudhatjuk, hogy a korai menopauza szakaszába léptünk? Egyik ilyen tipikus jel, ha évekig rendszertelen a menstruációs ciklusunk. A hosszabb vagy rövidebb menstruációs ciklusok, a menstruációk közötti pecsételő vérzés vagy a hüvelyi vérzés változásai gyakran a menopauza jeleinek számítanak. Különböző tünetek is felhívhatják a figyelmünket, hogy a menopauza szakaszába léptünk: hőhullámok, éjszakai izzadás, hüvelyi szárazság, kellemetlen érzés szexuális aktus közben, gyakoribb vizelési inger, gyakoribb húgyúti fertőzések, alvási nehézségek, álmatlanság, érzelmi változások mint ingerlékenység, hangulatváltozások, szorongás, depresszió, száraz bőr, szemszárazság, mellérzékenység, fejfájás, izomfájdalmak és ízületi fájdalmak, továbbá libidócsökkenés, koncentrálási nehézség, feledékenység, súlygyarapodás, fogyás, hajhullás.
Hogyan előzhető meg a korai menopauza? A dohányzás sok szervet tönkretesz, beleértve a hormonokat is. A dohányzó nők általában sokkal hamarabb belépnek a menopauza szakaszába, mint azok a nők, akik nem élnek ezzel a szenvedélybetegséggel.
Az eddigi kutatások azt mutatják, hogy szoros kapcsolat áll fenn az étrend és a menopauza között. A korai menopauza összefügghet még az öröklött, a genetikai tényezőkkel, olyan betegségekkel, mint az autoimmun betegségek, pajzsmirigybetegségek, hormonális rendellenességek, vírusfertőzés és étkezési zavarok.
A korai menopauzának, csakúgy mint a menopauzának sokféle jele és tünete lehet a fentebb említetteken kívül is: hüvelyi fájdalom közösülés során, éjszakai izzadás, változások a megismerésben és a memóriában, hőhullámok, csökkent szexuális vágy, alvászavarok, súlygyarapodás, hüvelyszárazság, hangulatváltozások.
