A halláskárosodás nem csak az idősebb emberek „betegsége”. Napjainkban egyre több középkorú és fiatal személy is szenved ettől a problémától. A probléma sok minden miatt kialakulhat. A gond nem maga a halláskárosodás, hanem az, ha ez kezeletlenül marad. Márpedig az emberek átlagosan 7-8 évig nem mennek ezzel az egészségi problémájukkal orvoshoz. Ez azért is jelenthet gondot, mivel a kezeletlen halláskárosodás negatív hatással van az agy egészségére is.
Mit is jelent az, hogy a hallási probléma kognitív hanyatláshoz vezethet? Voltaképpen ennek az az oka, hogy nem is a fülünkkel, hanem az agyunkkal hallunk. Hiszen az agyunk az, amely feldolgozza és értelmezi a hangokat, a szavakat és a beszédet. Mint ahogyan a testünket is edzeni kell, hogy ne legyünk betegek, így az agyunkat is folyamatosan trenírozni szükséges. Éppen ezért van az, hogy ha nem hallunk rendesen, akkor ez kognitív hanyatláshoz és demenciához is vezethet.
Amikor hallunk, a hanghullámok a külső fülből a középfülön keresztül a belső fülbe jutnak, ahol a rezgések az apró szőrsejtek ezreit stimulálják. A belső fülben lévő szőrsejtek elektromos jeleket küldenek a hallóidegnek, amely az agy hallóközpontjához kapcsolódik. Az agy az impulzusokat olyan hanggá alakítja, amelyet ismerünk és megértünk. Valójában az agyunk kiszűri a nem kívánt zajokat, hogy arra összpontosíthassunk, amit hallgatunk.
Mi ennek az oka? Amennyiben valaki halláskárosodásban szenved, akkor az agynak egyre több és több energiára lesz ahhoz szüksége, hogy a leromlott „hangminőséget” értelmezze és feldolgozza. Ennek következtében pedig sokkal kevesebb ideje marad az agynak a memorizálásra, a gondolkodásra. Ha valaki közepesen súlyos halláskárosodásban szenved, ezzel megduplázódik a demencia kialakulásának a kockázata, ha valaki pedig súlyos halláskárosodásban szenved, akkor pedig háromszor akkora az esély a demencia kialakulására.
Amikor nem hallunk jól, az agyunknak nagyon sokat kell dolgoznia, hogy megértse és feldolgozza a mások általi beszédet, a hallottakat, ez azonban fokozza a fáradtság kialakulását is, illetve ahogy a hallás egyre nehezebbé válik, az agynak keményebben kell dolgoznia, hogy megértse a beszédet. Ez sok energiát von el a memóriától és a gondolkodástól, ami viszont megnöveli az idősek agyának általános terhelését. A kognitív túlterhelés fárasztja az agyat és növeli a demencia kockázatait. A halláskárosodás kezelésével azonban jelentősen csökken a demencia rizikója.
Amennyiben bármilyen társaságban vagyunk és nem hallunk jól, ez kihat a szociális kapcsolatainkra is, visszahúzódóvá és magányossá is válhatunk. Hatására csökkenhet az önértékelésünk és még depressziósak is lehetünk. Ha egy társaságban, a munkahelyen vagy a családdal töltött időben nem értjük a beszélgetések nagy részét, akkor ez nemcsak társadalmi elszigetelődéshez vezethet, de sok-sok bonyodalmat és félreértést is szülhet, nem mellesleg még szorongóvá is tehet bennünket.
Ezeknek a negatív hatásoknak és következményeknek az elkerülése miatt mindenképpen érdemes egy hallásvizsgálatra elmenni, és ha szükséges, hallókészüléket viselni.
