Azt eddig is tudtuk, hogy a levegő szennyezettsége sokféle betegség kialakulásában játszhat nagy szerepet. Minél szennyezettebb a levegő, annál nagyobb az esélye a tüdőrák, a tüdőtágulat, a krónikus obstruktív tüdőbetegség, az asztma, a szívbetegségek kialakulásának. A legújabb kutatások szerint azonban nemcsak ezeket a betegségeket okozhatja a légszennyezettség, hanem az Alzheimer-kór kialakulását is.
Az Alzheimer-kór tünetei személyenként változhatnak. A memóriaproblémák általában a betegség első jelei. Az Alzheimer-kór későn kezdődő változata általában 60 éves kor után jelentkezik.
A mérsékelt Alzheimer-kórnak sok jele és tünete van: fokozott zavartság és memóriavesztés, visszavonulás a társadalmi tevékenységektől, rövidebb figyelem, nyelvi nehézségek, problémák az új helyzetek kezelésében. Megváltozhatnak az alvási szokások. Alkalmi problémák adódhatnak a családtagok és a barátok megismerésével kapcsolatban. Kialakulhatnak hallucinációk, téveszmék és paranoia. Jellemző lesz a nyugtalanság, az izgatottság és a szorongás.
A súlyos Alzheimer-kórnak már más jelei és tünetei is lehetnek. Ilyen lehet a kommunikációs képtelenség, az étkezés iránti érdeklődés elvesztése, az általános fizikai hanyatlás, a rohamok, az akaratlan nyögdécselés, nyelési nehézség, fokozott késztetés az alvásra, a bél- és a húgyhólyagkontroll elvesztése.
Egyes kutatások arról számoltak be, hogy a levegő nagyfokú szennyezettsége jelentősen rontja a teljesítményt, például rányomja a bélyeget a verbális és a matematikai teljesítményre.
Egy másik vizsgálat során pedig arra mutattak rá a tudósok, hogy a légszennyezettség a demencia és az Alzheimer-kór kialakulásának esélyeit növeli meg jelentősen. Azok az emberek, akik szennyezett levegőjű városban élnek, sokkal nehezebben tudnak új szavakat megtanulni, elsajátítani. Ennek az az oka, hogy az agy zsugorodni kezd, méghozzá az agynak az a része, amely az Alzheimer-kór kialakulását idézi elő. Minél jobban zsugorodik az agynak ez a része, annál nagyobb az esélye ennek a betegségnek.
A kutatások nem egy kontinensen zajlottak, így ki lehet jelenteni, hogy minél nagyobb egy városban a levegő szennyezettsége, annál nagyobb a kockázata a kognitív hanyatlásnak, a demenciának és az Alzheimer-kórnak.
A tanulmányok azt mutatják, hogy azok az emberek, akik magas szennyezőanyagszintnek vannak kitéve, idővel rosszabbul teljesítenek a kognitív teszteken, de ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy demenciában vagy Alzheimer-kórban fognak szenvedni.
Viszont egyre meggyőzőbbek azok a vizsgálati eredmények, amelyek azt támasztják alá, hogy a nagyon forgalmas utak mentén élő embereknél igenis nagy a valószínűsége a demencia kialakulásának. Viszont a betegség létrejöttében nem csupán a magas légszennyezettségnek van szerepe, hanem más tényezőknek is, amelyek szintén aktívan járulnak hozzá a kognitív hanyatláshoz. Ilyen kockázati tényező például a forgalmas utak miatt kialakult magas zajszint, illetve a magas stressz-szint, amely szintén nem tesz jót sem a testi, sem a mentális, sem pedig az agyi egészségnek.
Mindnyájan a ma megtapasztalható utcai légszennyezésre gondolunk, de más is van! Először is, aki most öreg, az a hetvenes évektől folyamatosan kapta a légszennyezést, azaz kapott kőszénfüstöt és ólmos benzin füstöt is. A másik láthatatlan légszennyezőink a saját bútoraink. Szinte mindenkinek pozdorja szekrénye van a hálószobában és attól kapja a gyanús szerves párolgókat, például a formaldehidet. Ha csak visszatérnénk a fából készült, méhviaszolt bútorokra máris tennénk valamit.