A stressz az elmúlt évtizedek alatt mindenki számára ismert alapfogalommá vált. De vajon mit jelent testünkre nézve a hosszan tartó stressz?
Az ájurvéda szerint a stressz az az állapot, amikor az elme nincs egyensúlyban, így a test energetikája felborul. A stressz nem betegség, hanem tartós fennállás esetén betegségek kialakulásához vezet. Önmagában véve a stressz nem káros, bizonyos helyzetekben a motiváció és a teljesítmény növeléséhez elengedhetetlen, hogy a jótékony stressz állapotában legyünk. Korunkban a mennyiségi tényező jelzi, ha káros folyamatról van szó. A gyorsaság, ami jelen világunkat áthatja, olyan fokozott elvárásokat támaszt az emberek elé, amelyeknek a legtöbbjük a kiegyensúlyozottság elvesztése nélkül nem tud megfelelni.
A harmonikus állapotnak van egyfajta ritmusa és tempója. Ha ez a ritmus hosszú időn keresztül hajszolttá válik, akkor a személyiség belső egyensúlya lassan elkezd kibillenni, megbomlani. A mellékvese egyre több adrenalint termel, a vérnyomás megemelkedik. Ha ez túl gyakran ismétlődik, akkor gyakrabban leszünk idegesek, ingerlékenyek és türelmetlenek. Szorongásos állapot is állandósulhat hosszan tartó stressz hatására, ami erősen lecsökkenti az energiaszintet. A szorongás és a félelem közti különbség az, hogy míg a félelemnek van tárgya, tehát tudjuk, hogy mitől félünk, addig a szorongás tárgytalan, megfoghatatlan. Csak az emésztő és fojtogató érzést érezzük, izmaink állandó görcsbe merevednek. Az erőnk, kitartásunk és motivációnk úgy fogy ebben az állapotban, mint ahogy egy lufi zsugorodik össze, mialatt szépen lassan kiengedjük belőle a levegőt.
A harmonikus, egyensúlyban lévő személyiség tág látóterű, nyitott, befogadó, kíváncsi, nyugodt, határozott. A stresszben élő ember zárkózott lesz, csökken az empatikus készsége, nehezen tanul, könnyen felejt, a hibákra koncentrál. Az arra hajlamos embereknél a stresszre adott reakció gyakran lehet harag és agresszió.
A stresszes állapotot gyakran nem vesszük észre, ezért is olyan alattomosan ható folyamat. Már csak a hatásaival és “eredményeivel” szembesülünk, ami egy idő után óhatatlanul testi tüneteket is okoz. A tartós stressz miatt felgyorsul a test biológiai folyamatainak előrehaladása, tehát gyorsabban öregszünk. Az immunrendszer jelentősen gyengül a stressz hatására, így a testi betegségek is hamarabb ránk találnak.
Fontos tehát, hogy a gyógyulás érdekében keressük meg a kiváltó okot. Ez lehet munkahelyi vagy családi körülmény, rendezetlen kapcsolatok tisztázatlansága, erős nyomás az elvárások miatt, a változásoktól való félelem, hirtelen változások miatti tehetetlenségérzés.
A gyerekeket éppúgy fenyegeti a tartós stressz kialakulásának veszélye, mint a felnőtteket, hisz ha egy gyerek úgy érzi, hogy nem tud megfelelni az iskolai követelményeknek, és a családból sem kap pozitív megerősítést, akkor egy idő után elveszti önbizalmát és szorongani kezd. A gyerekek harmóniája nagymértékben függ a szüleik lelkiállapotától, vagyis ha a szülő stresszes, akkor azt a gyerek is “átveszi”.
Figyeljünk tehát testünk jeleire, keressük az okokat, és adjunk magunknak időt a regenerálódásra.
Végre valaki normálisan leírta! A kialakulható betegségekről is szívesen olvastam volna, remélem, még lesz róla szó! 🙂