A halláskárosodás nem csak az idősebb emberek „betegsége”. Napjainkban egyre több középkorú és fiatal személy is szenved ettől a problémától, amely sok minden miatt kialakulhat. A gond nem maga a halláskárosodás, hanem az, ha ez kezeletlenül marad, márpedig az emberek átlagosan 7-8 évig nem mennek ezzel az egészségi problémájukkal orvoshoz. Ez azért is jelenthet gondot, mert a kezeletlen halláskárosodás negatív hatással van az agy egészségére is.
Mit is jelent az, hogy a hallási probléma kognitív hanyatláshoz vezethet? Voltaképpen ennek az az oka, hogy nem is a fülünkkel, hanem az agyunkkal hallunk, hiszen az agyunk az, amely feldolgozza és értelmezi a hangokat, a szavakat és a beszédet. Mint ahogyan a testünket is edzeni kell, hogy ne legyünk betegek, így az agyunkat is folyamatosan trenírozni szükséges. Éppen ezért van az, hogy ha nem hallunk rendesen, akkor ez kognitív hanyatláshoz és demenciához is vezethet.
Mi ennek az oka? Amennyiben valaki halláskárosodásban szenved, akkor az agynak egyre több és több energiára lesz ahhoz szüksége, hogy a leromlott „hangminőséget” értelmezze és feldolgozza. Ennek következtében pedig az agyunknak sokkal kevesebb ideje marad a memorizálásra, a gondolkodásra. Ha valaki közepesen súlyos halláskárosodásban szenved, ezzel megduplázódik a demencia kialakulásának a kockázata, ha valaki pedig súlyos halláskárosodásban szenved, akkor háromszor olyan nagy lesz az esélye, hogy demenssé válik.
Amikor nem hallunk jól, az agyunknak nagyon sokat kell dolgoznia, hogy megértse és feldolgozza a mások általi beszédet, a hallottakat, ez azonban fokozza a fáradtság kialakulását is.
Amennyiben bármilyen társaságban vagyunk és nem hallunk jól, ez kihat a szociális kapcsolatainkra is, visszahúzódóvá és magányossá is válhatunk. További következményként csökkenhet az önértékelésünk és még depressziósak is lehetünk. Ha egy társaságban, a munkahelyen vagy a családdal töltött időben nem értjük a beszélgetések nagy részét, akkor ez nemcsak társadalmi elszigetelődéshez vezethet, de sok-sok bonyodalmat és félreértést is szülhet, nem mellesleg még szorongóvá is tehet bennünket.
A hallás csökkenésével a magány érzése is fokozódhat és sok káros egészségi hatás sorozata is elindulhat. A magány jelentősen növeli a depresszió, a demencia és a korai halál kockázatát.
A magány magas vérnyomással, emelkedett stresszhormonokkal és gyengített immunrendszerrel jár. Az elszigeteltség érzése mintegy 48%-kal növeli a demencia és mintegy 29%-kal a korai halálozás kockázatait. A magány oly módon fokozza a demencia rizikóját, hogy növeli a stresszhormonok és a gyulladás szintjét a szervezetben. A halláskárosodásban szenvedők olyannyira elszigeteltek lehetnek, hogy az agyuk kevésbé stimulálódik, ami pedig jelentősen felgyorsítja a kognitív hanyatlást.
Ezeknek a negatív hatásoknak és következményeknek az elkerülése miatt mindenképpen érdemes egy hallásvizsgálatra elmenni és ha szükséges, hallókészüléket viselni.
