fbpx

Gyümölcskocsonya a fanyar ízű vadalmából

Piros vadalmák a fán.

A vadalmafa egész Európában megtalálható és ágas-bogas ágaival egyből felhívja magára a figyelmet. A gyümölcs íze meglehetősen fanyar, savanykás, de azért ehető, főleg ha valaki szereti, ha egy gyümölcs nem annyira édes. A régebbi korokban éppen a savanyú íze miatt a vadalmát kemencében kicsit megaszalták, így a gyümölcs veszített valamennyit savasságából.

A vadalma a rózsafélék családjába tartozik, és akár a 10 méteres magasságot is elérheti. A görbe és kissé megcsavarodott törzsén a kéreg szürkés vagy barnás, szerteágazó ágai pedig gyakran tövisesek. Hosszúkás levelei fűrészesek és a növekedésük első harmadában szőrökkel borítottak. Rózsaszínes, fehéres virágai áprilisban és májusban bontogatják szirmaikat és mézillatúak. A gyümölcs szeptemberben, októberben érik és ezekben a hónapokban szüretelhető is.

A vadalma – csakúgy, mint minden más alma – nagyon jót tesz az egészségünknek, így érdemes belőle rendszeresen fogyasztani.

Ez a gyümölcs óvja és védi szívünket és a keringésünket, hiszen csökkenti a vérnyomást, a koleszterin- és a vérzsírszintet. Erősíti az erek falát és szabályozza a vércukorszintet. Jót tesz az emésztésnek, pektintartalma miatt nemcsak székrekedésre, hanem hasmenésre is ajánlható. Az alma héja pedig béltisztító hatással bír, éppen ezért rendszeres fogyasztásával néminemű védelmet élvezhetünk a vastag- és végbéldaganattal szemben. Jótékony hatású vese- és májbetegség esetén, de az ízületi gyulladást és a köszvényt is orvosolni tudja. Készíthetünk belőle teát, amelyet lefekvés előtt elkortyolgatva biztos, hogy nyugodt és pihentető alvás elé nézünk. A vadalma a fent leírtakon kívül erősíti az immunrendszert, és részt vesz szervezetünk méregtelenítésében.

Az almahéjteát a téli hónapokban, a megfázásos időszakban már csak azért is érdemes fogyasztani, mivel rengeteg C-vitamint tartalmaz és a hideg levegő miatt kialakult rekedtség ellen is fel tudja venni a harcot. A vadalma nem csupán aszkorbinsavat, hanem A-vitamint is tartalmaz, illetve a B-vitamin-csoport néhány tagja is megtalálható benne. A vitaminokon kívül fellelhető még benne a cink, a foszfor, a jód, a kalcium, a kálium, a magnézium, a mangán, a nátrium, a réz és a szelén, illetve van benne béta-karotin és illóolaj is.

A vadalmafa termését előszeretettel dézsmálják meg az állatok és gyűjtögetik azt maguknak télire vagy fogyasztják el azt, miután sikerült egyet-egyet elcsenni.

A gyümölcsből fanyar íze ellenére is sok mindent lehet készíteni. Főzhetünk belőle almaszószt vagy kompótot, amely nagyszerűen passzol bármilyen sült hús mellé. Savanyú íze miatt nagyon finom almaecetet és almabort lehet belőle gyártani, de gyümölcskocsonyával és vadalmaszörppel is megörvendeztethetjük családtagjainkat.

Birsalmából birsalmasajtot szoktam készíteni, vadalmából pedig almakocsonyát, amely nagyon hasonlít a birsalmára, de mégsem az. Téli estéken gyakran csemegézek almakocsonyát, mert ez mégsincs annyira édes, mint az egyéb édességek, és még egészségesebb is, hiszen én mindig nyírfacukorral készítem. Elkészíteni sem olyan túl bonyolult feladat és még csak sok hozzávaló sem szükséges hozzá. Mosson meg alaposan 8 darab almát, vágja azokat ketté, majd szedegesse ki belőlük a magokat. Helyezze a gyümölcsöket egy sütőpapírral bélelt tepsibe, majd süsse meg azokat. Az elkészült sült almákat passzírozza le, majd adjon hozzá annyi nyírfacukrot, amennyi az almák súlya. Verjen kemény habbá két tojásfehérjét, majd ezt is keverje a pépesített almákhoz, végezetül pedig facsarjon hozzá egy citrom levét is. Kezdje el robotgéppel verni a gyümölcsöt, legalább húsz percen keresztül. Majd béleljen ki egy magasabb falú, kisebb edény, vagy egy kis tepsit és öntse bele a kocsonyát. Hagyja azt hűvös helyen, vagy a hűtőben megdermedni. Tálaláskor borítsa a tepsi tartalmát egy tálcára, kockázza fel és már tálalhatja is.

Szóljon hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük