A menopauza időszakában olyan hormonális változások zajlanak a női testben, amelynek során mind az ösztrogén, mind a progeszteron szintje lecsökken a szervezetben. Egyes táplálékokkal azonban fokozhatjuk az ösztrogénszintet. Mutatjuk is, hogy melyek ezek a táplálékok!
Az ösztrogén nem más, mint egy kulcsfontosságú női nemi hormon, amely fontos szerepet játszik a szexuális és a reproduktív egészségben. Amennyiben az ösztrogénszint alacsony, úgy sok egészségi problémával és kellemetlenséggel találhatjuk szembe magunkat, úgymint alacsony libidó vagy akár meddőség.
Az ösztrogénnek nagy szerepe van a gyomor- és bélrendszer, a csontok, a szív- és érrendszer, illetve az idegrendszer egészségének fenntartásában. Ez a hormon részt vesz a koleszterin- és a vércukorszint szabályozásában is, a csont- és izomtömeg fenntartásában, és az agy megfelelő működését is biztosítani tudja.
Az ösztrogén nagy részét a két petefészek termeli, de a mellékvesék és a zsírszövet is választanak ki ösztrogént. Az étrend jelentős szerepet játszik az egészséges ösztrogénszint fenntartásában. Éppen ezért nagyon lényeges, hogy minél kevesebb feldolgozott élelmiszert fogyasszunk, illetve mindenképpen szerepeljenek az étrendünkben magas rosttartalmú táplálékok, egészséges zsírok, halak és diófélék.
A fitoösztrogének olyan ösztrogénszerű növényi vegyületek, amelyek hasonlatosak a női nemi hormonhoz és annak működéséhez, vagyis az ösztrogénhez. Mivel hasonló a szerkezetük, mint az ösztrogénnek, pontosabban a sejtek ösztrogénreceptoraihoz tudnak kapcsolódni, ily módon növelhetjük a szervezetünkben az ösztrogénszintet. Ilyen fitoösztrogének lehetnek például az izoflavonok vagy a lignánok.
Mivel a menopauza szakaszában csökken a szervezet ösztrogénszintje, így a változókorba lépő nőknek javasolt is a fitoösztrogéneket tartalmazó étrend összeállítása. Miért is hasznosak a fitoösztrogének? Többek között javítják a csontok egészségét, hatásukra csökken a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint, így pedig a szív- és érrendszeri betegségek kockázata minimalizálódik.
Egyes tanulmányok szerint a rákos betegségek kockázata is csökkenthető fitoösztrogének rendszeres fogyasztásával.
A fitoösztrogének csoportjába tartozik néhány magféle, mint a lenmag vagy a szezámmag. Ezek lignánokat tartalmaznak, a lignánok pedig rákellenes hatásokkal rendelkeznek, és antioxidánsokban gazdagok. Védőhatást biztosíthatnak emlőrák és prosztatarák esetén. A lenmag még gyulladást is csökkent, és segíti a hormonok, például az ösztrogénszint kiegyensúlyozásának képességét. A lenmag pozitívan hat a vérnyomásra is, és segít megnövelni a jó koleszterin szintjét.
Egyes hüvelyesek jó izoflavon-forrásnak számítanak. Az izoflavonok segíthetnek csökkenteni azokat a tüneteket, amelyek az alacsony ösztrogénszintből fakadnak, mivel az izoflavonok utánozhatják az endogén ösztrogént.
A keresztesvirágú zöldségek – mint a kelbimbó, káposzta vagy brokkoli – jelentős mennyiségű fitoösztrogént tartalmaznak. A fitoösztrogének gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatásokkal rendelkeznek. Ezenkívül a keresztesvirágú zöldségek esszenciális nyomelemekben és vitaminokban gazdagok, amely tápanyagok elősegítik az egészséges szívműködést, és szabályozzák a vérnyomást.
A fokhagymának számos pozitív hatása van az egészségre nézve. Csökkentheti a vérnyomást, a koleszterinszintet, és megakadályozhatja a vérrögképződés kockázatait. Izoflavont is tartalmaz ez a gyógynövény, amely védelmet nyújthat az ösztrogénhiány miatt bekövetkezett csontvesztés ellen.
Az olyan diófélék, mint a mandula, a pisztácia vagy a kesudió, szintén tartalmaznak fitoösztrogéneket, emellett csak alacsony a zsír- és kalóriatartalmuk. Persze a mértéket még így is tartsuk a fogyasztásukkal.
