A hangulatingadozások okai

Mindenkivel előfordul, hogy néhanapján érzelmi hullámvölgyben érzi magát, azaz egyik nap felhőtlenül jókedve van, míg másnap bal lábbal ébred és szomorú. Ezt nevezzük hangulatingadozásnak. De mi is állhat a hangulatingadozások hátterében? Cikkünkben olyan tényezőket sorolunk fel, amelyek felelőssé tehetők a hangulatingadozások kialakulásáért.

Az elfogyasztott táplálékok nemcsak a fizikai egészségre vannak hatással, de a mentális állapotunkat is meghatározzák. Egyes vitaminok és ásványi anyagok szükségesek az agy megfelelő működéséhez. Ezek a tápanyagok hatással vannak a memóriára, a megismerésre és a hangulatra is. Amennyiben csak alacsony a szintje a szervezetünkben a vasnak, a magnéziumnak és a B-vitaminoknak, nagyobb az esélye a depresszió kialakulásának, illetve fokozottabb a kockázata a hangulati rendellenességek kialakulásának is.

Amennyiben tápanyaghiányban szenvedünk, akkor sok-sok tünettel kell szembenéznünk: ingerlékenység, fáradtság, agyi köd, depresszió, hangulatváltozások. A hangulatingadozások kialakulását segítik a cukros ételek és a feldolgozott élelmiszerek, míg az egészséges táplálékok, azaz a zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, diófélék, magvak, sovány fehérjék és zöld leveles zöldségek csökkentik a hangulatingadozások kockázatait.

A perimenopauza a menopauzába való átmeneti szakaszt jelenti. A perimenopauza a nők 40-es éveiben kezdődik, ami akár több évig is eltarthat. Gyakori tünetei közé tartozik a szabálytalan menstruáció, az intenzív hangulatváltozások, a depresszió, a hőhullámok, a súlygyarapodás. Ez a hangulatingadozás az ösztrogén, a progeszteron és a szerotonin nevű hormonok ingadozásának tulajdonítható. A szerotoninhormon egy olyan agyi neurotranszmitter, amely a hangulat szabályozásáért felel. Amennyiben a hormonok ingadozása okozza Önnél a hangulatváltozásokat, mindenképpen beszéljen kezelőorvosával, nőgyógyászával, aki személyre szabott kezelési tervet tud javasolni.

A pajzsmirigyhormon egyensúlyhiánya is oka lehet a hangulatingadozásoknak. Ennek az az oka, hogy a pajzsmirigyhormon magas vagy alacsony szintje hatással van más hormonok működésére. A pajzsmirigy-rendellenességek gyakori tünetei közé tartozik a depresszió, az agyi köd, a fáradtság, a székrekedés, a heves szívdobogás, az elhízás, a fogyás, a hidegre és melegre való érzékenység. Kezelés nélkül a különféle pajzsmirigybetegségek sok betegség kockázatait növelhetik meg: csontritkulás, szívelégtelenség, stroke.

A stressz nem más, mint a szervezet reakciója a bennünket ért fenyegetésre vagy veszélyre. Amikor stresszes állapotba kerülünk, a szervezetünkben több kortizol és adrenalin termelődik, hogy könnyebben meg tudjunk küzdeni a stresszes szituációval. Emellett a szervezet elnyomja más hormonok termelődését, amelyek például szabályozni tudják a szaporodást, a hangulatot vagy éppen az éhséget. Amikor a stresszt okozó élethelyzet megszűnik, akkor a kortizolhormon szintje is lecsökken, és így a többi hormon is egyensúlyba kerül. Kezelés nélkül a krónikus stressz sokféle betegség okozója lehet: mentális problémák, gyomor- és bélrendszeri betegségek, alvászavarok.

A hangulatváltozások és a depresszió kialakulásában egyes gyógyszerek is szerepet játszhatnak: hormonpótlók, antibiotikumok, sztatinok, görcsoldók, kortikoszteroidok.

Az étkezések kihagyása vagy a kevés étel fogyasztása alacsony vércukorszintet eredményez, ami pedig oka lehet a rossz hangulat létrejöttének. A glükóz ingadozása felborítja más hormonok egyensúlyát, ami hangulatingadozásokat okozhat, ezen kívül kialakulhat még szorongás, fáradtság, remegés és mentális zavartság is.

Az egészséges ételek fogyasztása, a rendszeres testmozgás és az alvás segíthet a hangulatváltozások kockázatainak csökkentésében. A hangulatingadozások elkerülése érdekében sajátítsunk el stresszkezelési technikákat: jóga, meditáció, mélylégzés-technika.