fbpx

Milyen összefüggés van a magas vérnyomás és a memóriaproblémák között?

Kék inges orvos méri vérnyomását páciensének.

A kor előrehaladtával egyre többször fordul elő, hogy hirtelen megállunk és erősen gondolkodni kezdünk, hogy hová tettük az olvasószemüvegünket, a telefonunkat, vagy elfelejtünk egy-egy nevet, esetleg nem jut eszünkbe egy ezerszer elkészített recept egyik fontos összetevője. Ezek mind memóriaproblémákra utalnak, amelyek a korosodással akár fokozódhatnak is. Az emlékezőképesség csökkenése önmagában is frusztráló lehet, hátha még egyéb betegségek is társulnak hozzá.

Egy kutatás során azt vizsgálták, hogy milyen kapcsolat lehet a magas vérnyomás és a memóriagondok között. A vizsgálatban 4000, 50 év körüli hipertóniával küszködő beteget vontak be, akik még nem tapasztaltak hanyatlást a gondolkodásukban. Jóval később, 76 éves korukban ismét vizsgálatnak vetették őket alá, ahol az agyi ereket és a vérnyomásukat ellenőrizték. A kutatás vezetői arra a következtetésre jutottak, hogy igenis van valamiféle összefüggés a középkorúaknál mért magas vérnyomás és az időskorban kialakult agyi érkárosodás között. Vagyis ha valakinek 50 éves kora körül nem kezelik a magas vérnyomását, akkor 50%-kal nagyobb lesz az esélye arra, hogy hajlott korában demenciában fog szenvedni.

Ha valakinek hosszú időn keresztül magas vérnyomás keseríti meg a mindennapjait és ezt nem orvosolják, akkor egy idő után az erek belső falán sérülések keletkeznek. Emiatt az agy erei nem jutnak elegendő oxigénhez és energiához. Ennek következményeként a sejtek először károsodnak, majd el is halnak, és ez vezet a demencia kialakulásához. A demencia kísérő tünetei lehetnek: zavar keletkezik a gondolkodásban, csökken a koncentrálóképesség, koordinációs problémák alakulnak ki és a kommunikáció sem megy gördülékenyen. Természetesen a magas vérnyomás nemcsak az agy ereinek egészségét, hanem az emberi test egész érrendszerét is károsíthatja.

A magas vérnyomás általában nem visszafordítható, de nagyon sikeresen kezelhető. Elsősorban fel kell keresni egy szakorvost, aki felállítja a diagnózist és eldönti, hogy a páciensnek elegendő csak életmódot váltani, vagy gyógyszeres kezelésre is szüksége van. Az életmódváltás részét kell, hogy képezze a táplálkozás megreformálása, a mozgás beiktatása a mindennapokba és a stressz megfelelő kezelésének az elsajátítása. A hipertóniás betegnek mindig szem előtt kell tartani az orvos tanácsait, követnie kell az utasításait és kontrollvizsgálatokon is rendszeresen meg kell jelennie.

Szóljon hozzá

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük