Savasság és lúgosság – mi a különbség?

Az életmódunk sok mindenben szerepet játszik. Kétségtelen, hogy az egészségünk megőrzésében vagy elvesztésében is kulcsszerepet kap, hogy zömében milyen ételeket veszünk magunkhoz. A szervezet pH-szintjét sok minden befolyásolja, például a testmozgás, az étrend, a stressz szintje, az életmód, a levegő minősége.

Ahhoz, hogy javítsunk az egészségi állapotunkon, az egyik legfontosabb dolog, hogy egészségesen éljünk és táplálkozzunk. Az elfogyasztott ételek ugyanis hatással vannak a test pH-szintjére. Amennyiben a szervezet túl savassá válik, ez sokféle egészségi problémát okozhat. A túl savas környezet olyan betegségeket és állapotokat okozhat, mint gyulladás, szívbetegség, cukorbetegség, autoimmun betegségek, illetve más krónikus állapotok és betegségek. A lúgos táplálékok segíthetnek az egészség javításában és az élettartam meghosszabbításában.

A szervezet savasságát pH-értékkel szokták mérni, amit egyszerű vizeletvizsgálattal lehetséges meghatározni. Lehetőleg reggel kell elvégezni ezt a vizsgálatot. Az optimális pH-érték 6,5 és 7,5 érték között van. Ha ettől alacsonyabba a pH-érték, akkor savasságról beszélünk, ha pedig ez az érték ettől magasabb, akkor a test lúgosnak tekinthető.

Amikor a test savas, akkor a test olyan ásványi anyagokat von el a csontokból vagy egyes szervekből, mint kalcium, magnézium, kálium és nátrium. Ez pedig ásványianyag-hiányt és sokféle betegséget generálhat. Ezek a hiányosságok évekig nem okoznak tüneteket, aztán azonban súlyos betegségeket is előidézhetnek, mint például csontritkulást.

Ha valakinek enyhe savasság alakul ki a szervezetében, akkor a következő tünetekkel kell számolnia: korai öregedés, allergiák, akne, súlygyarapodás, fáradtság, gombás fertőzések. Az erőteljesebb savasodásnak sokkal komolyabb tünetei is lehetnek, és komoly betegségeket is okozhat. Ilyen például a cukorbetegség, a csontritkulás, a vesefertőzés, a húgyhólyagfertőzés, a szívbetegség, a hányinger, a hasmenés, a hányás, a gyengeség, a köhögési roham, a légszomj és a fejfájás.

A nyugati étrend aktívan hozzájárul a savasság kialakulásához. A tejtermékek, a gabonafélék, a cukros ételek, a húsfélék mind-mind hozzájárulnak a savasság létrejöttéhez. Ilyenkor pedig méreganyagok, hulladékok keletkeznek a szervezetben. A felesleges hulladék miatt a veséknek sokkal keményebben kell dolgozniuk, ami vesefertőzést, vesekövet és húgyhólyagfertőzést idézhet elő.

A savas ételek elfogyasztását követően, az emésztés során sok sav termelődik a szervezetben. Ezt idézik elő a tejtermékek, a marhahús, a gabonafélék, a kagyló, a feldolgozott élelmiszerek, a finomított cukrok.

Lúgosak azok a táplálékok, amelyek tartalmaznak káliumot, kalciumot, vasat, nátriumot, magnéziumot. Ilyen táplálék többek között a lime, a tökmag, a lencse, az almaecet, a tengeri só, az avokádó, a brokkoli, az uborka, a kelkáposzta, a spenót.

Ahhoz, hogy a szervezet pH-szintje kiegyensúlyozott legyen, az étrend mintegy 70-80%-ának lúgosnak kell lennie, azaz az étrendünk jelentős részét kell képeznie a zöldségeknek és a gyümölcsöknek. A rendszeres folyadékfogyasztás is fontos, hogy a méreganyagok kiürüljenek a szervezetből, így a vesékre is kevesebb teher hárul, és a pH-szint helyreállításában is segít.