A hagymát a magyarok ősidők óta ismerik. Népünk és a vöröshagyma származási helye is azonos: Ázsia közepe. Ha kicsit utánaolvasunk a honfoglalás kori magyar konyhának, akkor felfedezhetjük, hogy ugyanúgy használták az ételek elkészítéséhez, mint napjainkban.
Természetesen nem csak mi ismerjük, termesztjük és használjuk ezt a liliomfélék családjába tartozó növényt. Az ázsiai népeken kívül már az ókori Egyiptom hieroglifáiban, papirusztekercseiben a termékenység és a növekedés szimbólumaként használták, de a középkori Wales katonái is hagymát ettek a csatába indulás előtt, és az így elért hadi sikerek emlékére címerükbe is foglalták azt.
A vöröshagyma a legszegényebbek asztalán is megtalálható volt mindig, így a népi gyógyászat már korán összefüggéseket vélt felfedezni az egészség és a hagymaevés között. A modern tudomány bizonyította is e könnyfakasztó konyhai növénynek a szervezetre gyakorolt jótékony hatásait.
Cink, szelén, foszfor, vas, jód, kálium, kalcium, valamint nikotinsav, B1-, B2- és C-vitamin, ezeken kívül még számos bioaktív anyag található a hagymában. Lehetséges – még kutatás alatt van –, hogy a vöröshagymában található kénvegyületek daganatgátló hatást fejtenek ki. Az eddigi eredmények arra utalnak, hogy ez leginkább az emésztőrendszer és a bőr rákos sejtjeire lehet igaz.
A legjobb – ez szinte minden zöldségfélére elmondható –, ha nyersen fogyasztjuk. Egyik kedvező hatását is így fejti ki a legjobban, nevezetesen azt, hogy segíti a zsírok emésztését, és csökkenti a vér koleszterinszintjét. (A szalonna is hagymával finom, és többek között ezért sem érdemes hagyma nélkül kérni a hamburgert!) A kutatók szerint 5-6 deka hagyma már hatékony védelmet jelent, ha azt a nehezebb ételekkel együtt fogyasztjuk.
Ugyancsak a keringésre, érrendszerre, a szív koszorúereire jelent védelmet a hagyma egyik hatóanyaga, az adenozin. Ez az anyag meggátolja a vérlemezkék összetapadását, ezzel segít magakadályozni a vérrögképződést, ami az életveszélyes érelzáródások egyik fő okozója. Ebből a szempontból jó hír, hogy ezt a hatását nem csak nyers állapotában fejti ki a vöröshagyma.
A fokhagymához hasonlóan a vöröshagyma is baktériumölő tulajdonságokkal bír, így különösen ajánlott az őszi, téli időszakban rendszeresen, nyersen fogyasztani belőle megelőzésként, illetve akkor is, ha már megtörtént a fertőzés. A hagymahéjból főzött tea hatása közismert.
Fontos megemlíteni a cukorbetegséggel összefüggésben is a vöröshagymát, ugyanis olyan hatóanyagokat is tartalmaz (pl. difenilamint), amelyek egyrészt segítik az inzulinkiválasztást, másrészt segítik annak működését, így csökkentve a vércukorszint hirtelen emelkedését.
