Az emberi szervezetnek szüksége van fehérjékre, zsírokra és szénhidrátokra is. A fehérje az egyik legfontosabb építőelem a szervezet számára, ugyanis nagy szerepe van, hiszen a sejteknek támogatást nyújt, segíti a kommunikációjukat, illetve még védelmet is jelenthet a vírusokkal és baktériumokkal szemben – legalábbis egyes tanulmányok szerint. Amennyiben fehérjehiány alakul ki a szervezetben, akkor sokféle tünettel kell szembenéznünk. Mutatjuk is, hogy milyen tüneteket produkálhatunk, amennyiben megvonjuk a szervezetünktől ezt az alapvető tápanyagot.
A fehérjehiány miatt egy olyan betegség is kialakulhat, amely a végtagok, azaz a karok és a lábak duzzanatát idézi elő. Az ödéma mellett az immunrendszer is legyengül, és ez további betegségek kialakulását eredményezi. Ennél a betegségnél lecsökken az albumin szintje. Ez azért nem jó, mivel az albumin segíti a folyadék fenntartását az erekben. Hiányában egyensúlyhiány alakul ki az erekben. Emiatt a szervezet több vizet és nátriumot tart vissza, ami viszont ödéma kialakulásához vezethet.
A fehérje az egyik építőeleme a bőrnek és a hajnak. Ha nem jutunk elegendő fehérjéhez, akkor a bőr sokkal szárazabb és sápadtabb lesz. A nem elegendő fehérjebevitel következtében a haj törékennyé válik, hajhullást és gyorsabb őszülést is tapasztalhatunk.
A súlyos fehérjehiány az immunrendszerre is káros hatást gyakorol. A fehérje ugyanis segít azoknak az antitesteknek az előállításában, amelyek megvédenek bennünket a fertőzésektől és a betegségektől. A tanulmányok azt mutatják, hogy azok a személyek, akik fehérjehiányban szenvednek, általában a tápanyagok, azaz a vitaminok és ásványi anyagok tekintetében is alacsonyabb szintet produkálnak. A tápanyagok hiánya azonban gyulladást és oxidatív stresszt generál a szervezetben, ami viszont negatívan befolyásolja az immunrendszer egészségét és működését. Az oxidatív stressz azért is nagyon veszélyes, mivel káros hatással van a sejtekre, ez pedig olyan változásokat okoz a génekben, amelyek miatt az öregedési folyamatok felgyorsulnak, illetve fokozódik a rákos megbetegedések, a cukorbetegség és a szívbetegség kockázata.
Az emberi test vázizomzata segíti a test mozgását. Amennyiben nem jutunk elegendő fehérjéhez, úgy csökken a vázizomtömeg és az erő kialakítása. Ha nem kap a szervezet elegendő fehérjét, akkor a szervezet a vázizomzatát bontja le, hiszen fehérjére szüksége van. Ennek következtében pedig izomtömeg-csökkenés, azaz atrófiás állapot következik be. Már egy kisebb izomvesztés is hatással van a mozgásra és az erőre. Ha viszont erőteljesebb izomleépülés – úgynevezett szarkopénia – jön létre, az súlyos mozgáskorlátozott állapotot is eredményezhet.
A fehérje a csontok és az izmok fő összetevője. A kollagénfehérje a legfontosabb alkotóeleme a csontoknak. Éppen ezért ha fehérjehiányban szenvedünk, az csökkentheti a csont- és izomtömeget is. A kalciumban gazdag fehérje kulcsszerepet tölt be a csontnövekedésben, főleg kisgyermekeknél.
A fehérjehiány ugyan nem túl gyakori, azonban vannak rizikócsoportok: például a rákos betegek, az idősebbek és az olyan személyek, akiknek az étrendjében nem szerepel elegendő fehérje.
Ha szeretnénk több fehérjét fogyasztani, akkor együnk állati és növényi fehérjéket. Állati eredetű fehérje többek között a tojás, tej, tejtermékek, húsok, halak. Növényi eredetű fehérjeforrások: hüvelyesek, diófélék, magvak, bab, csicseriborsó.
