Egy kisebb mennyiségű stressz még pozitívan is hat ránk, hiszen javíthatja az egyén teljesítményét, a motivációt a figyelem és a fókusz növelésével. A stressz azonban állandósulhat is, és nagyon sokféle betegség okozója lehet. Mutatunk is ezek közül néhányat!
A stressz egy érzelmi és fizikai reakció egy traumára, egy eseményre. Ilyenkor a mellékvesék hormonokat bocsájtanak ki, például kortizol és adrenalin nevű hormont. Ilyenkor fokozódik a vérnyomás, az éberség, a vércukorszint, a légzés, a szívfrekvencia, az izzadás, de izomfeszültség is kialakulhat.
A stressz hosszabb ideig is fennállhat, ilyenkor krónikus stresszről beszélünk. A stressz és az erős érzelmek okai lehetnek az asztma kialakulásának, illetve az asztma tünetei is felerősödhetnek stressz hatására. Ha valakinek asztmája van, akkor az erős érzelmek miatt érezheti azt, hogy a tünetei súlyosbodnak. A tudatos légzés azonban segíthet a stressz csökkentésében és ezzel együtt a tünetek enyhítésében. Lélegezzen az orrán keresztül, majd nagyon lassan fújja ki a levegőt a száján keresztül. Lélegezze be a levegőt, ami tartson legalább hét másodpercig. Picit tartsa benn a levegőt, majd fújja ki, ami szintén hét másodpercig tartson. Koncentráljon a légzésre, és ismételje meg ezt a gyakorlatot háromszor egymás után.
A stressz és a szorongás megzavarják az emésztést, és gyomor-, illetve bélrendszeri panaszokat is okozhatnak. Milyen tünetekkel kell számolni? Ilyen például a gyomorgörcs, a peptikus fekély, a hányinger, az étvágytalanság, a gyomorrontás, a hasmenés és a székrekedés. Az IBS vagy más néven irritábilisbél-szindróma is gyakran a stressz és a szorongás talaján jön létre.
Stresszes időszakban hajhullás is kialakulhat. A hajhullás csak abban az esetben szűnik meg, ha ismét nyugodt életszakaszba lépünk. Ha erőteljes hajhullást tapasztal, mindenképpen kezelni szükséges. Viszont a stresszt is csökkenteni kell, nem elegendő csak a hajhullást orvosolni.
Stressz hatására először nem tapasztalunk szívproblémát. Ilyenkor csak a pulzusszámunk emelkedik meg, aminek elképzelhető, hogy nem is tulajdonítunk nagy jelentőséget. Azonban az állandósult stressz megemeli a vérnyomást, hiszen megnöveli az erek összehúzódását. Ez viszont növeli a szív- és érrendszeri problémák, például a magas vérnyomás, a magas koleszterin és a szívroham kockázatát. A szív- és érrendszeri betegségeknek nem csupán a stressz az oka, hanem a stressz miatt kialakult életmód. Ilyenkor a betegek ugyanis nem figyelnek a tudatos étkezésre, elfelejtik bevenni az előírt gyógyszereket, dohányoznak, túleszik magukat, nem mozognak eleget. Ezek a tényezők együttesen fokozzák a stresszt és annak negatív hatásait.
A krónikus stressz negatív hatással lehet a mentális egészségre, magas vérnyomást okozhat, ami pedig fokozhatja a stroke és a szívroham kockázatait.
A stressz oka lehet a tenziós fejfájás és a migrén kialakulásának is. Nagyon fontos, hogy relaxációs és stresszkezelési technikákat alkalmazzunk, hiszen a magas stressz-szint számtalan betegség okozója lehet. Ilyen stresszkezelési technika lehet az akupunktúra, a biofeedback, a kognitív viselkedésterápia, a tudatos meditáció vagy a masszázs.
A stressz megemeli a kortizolszintet és a glükózszintet, ami nemcsak inzulinrezisztenciát, hanem 2-es típusú cukorbetegséget is okozhat.
Mit tehetünk stressz ellen? A rendszeres testmozgás segíthet: már heti 150 perces fizikai aktivitás is segíthet a stressz csökkentésében. Próbáljunk ki olyan pihentető tevékenységeket, mint a meditáció, jóga vagy más izomlazító gyakorlatok. Aludjunk eleget, kerüljük a koffeint tartalmazó italokat, illetve próbáljuk meg jobban beosztani az időnket.
