Az emberi test csodálatos. Minden szerv, különösen a szív és az agy olyan összhangban dolgozik, hogy elképzelni sem tudjuk. A szívünk nemcsak vért pumpál a sejtekhez és a szervekhez, de az érzelmi és mentális eseményekre is reagál. Kutatások azt mutatják, hogy az emberi érzelmek kialakulásáért nem az agy „felelős”, hanem ezeket valójában a szív generálja és kelti életre.
A szívnek tehát alapvetően az a feladata, hogy vért pumpáljon a sejtekhez, a szövetekhez és a szervekhez. Az emberi szív voltaképpen nem más, mint egy nagy izom, amely éjjel és nappal rendületlenül végzi a feladatát. De nemcsak ennyi a napi feladata, hiszen a bennünket körülvevő eseményekre is reagál és ezekkel kapcsolatos érzelmeket generál.
Az ember életében vannak negatív érzelmek, mint frusztráció, harag, bizonytalanság, düh, szorongás. Ezek arra késztetik a szívet, hogy valahogy reagáljon ezekre az érzelmekre. De mi történik ilyenkor? Ezek az érzelmek az agy érzelmi központjába kerülnek és olyan érzéseket generálnak a szívünkben, amelyek blokkolják a gondolkodási képességeinket.
Kutatások igazolják, hogy azok az emberek, akik gyakran éreznek ilyen negatív érzelmeket, sokkal hajlamosabbak a szívproblémák kialakulására, mint azok, akiknek a szívében főleg pozitív érzelmek születnek. A stressz, a harag és a frusztráció ugyanis egy láncreakciót okoz a szervezetben, hiszen megemeli a vérnyomást és gyengíti az immunrendszer és az emésztés hatásfokát.
A szívünkben pozitív érzelmek is születhetnek, mint például szeretet, empátia, gondoskodás, együttérzés. Ezek az idegrendszer működésére, egyensúlyára is pozitívan hatnak, ami jó hatással van a szívre és az érrendszer általános egészségi állapotára.
Kutatások igazolják, hogy a szív és az agy igenis kommunikál egymással és ez a folyamat egyáltalán nem egyoldalú dolog. A szívünk többféle módon is kommunikál az agyunkkal, akár az idegrendszeren vagy a hormonokon, illetve az agyi impulzusokon keresztül.
Több vizsgálat is azt mutatta, hogy azok az emberek, akik gyakran éreznek negatív érzelmeket, azok mellkasi fájdalmat és szív körüli nyomást is megtapasztalnak. Ellenben a pozitív érzelmek szinte az egész testre pozitívan hatnak – talán ebből is adódik az a kifejezés, hogy a „szeretet átjárja az egész testet”. Lehet benne valami, hiszen, ha szeretet van bennünk, akkor szinte lebegünk és semmink sem fáj, viszont a harag és a frusztráció lenyomja, szinte gúzsba köti az embert. Talán az sem véletlen, hogy akinek összetörik a szívét vagy akit gyász sújt, gyakran érez mellkasi fájdalmat és légszomjat.
Nagyon fontos a személyiség. Lehet nehezebb körülmények között is mosolygósabb valaki. Mottó: mindennek örüljünk, aminek lehet!