A kertészkedést egyfajta testmozgásnak is felfoghatjuk, azonban nemcsak a fizikai egészségre gyakorol pozitív hatást, a mentális egészségnek is rendkívül jót tesz. Nincs jobb annál, amikor nyáron süt a nap és a kiskertünkben tevékenykedünk. A napsütés hatására még D-vitamin is termelődik a szervezetünkben, aminek következtében csökken az olyan mentális betegségek kockázata, mint a szorongás és a depresszió. Sajnos napjainkban egyre kevesebben kertészkednek, pedig nemcsak jó időtöltés, de a testünket is alaposan átmozgatja, és még a lelki egészségünket is biztosítja. Mutatjuk is, hogy milyen előnyei vannak, ha rendszeresen kertészkedünk.
Nem kétséges, hogy a kertészkedés javítja a hangulatot. Mindenkit boldogsággal tölthet el a tudat, ahogy saját zöldségeket és fűszernövényeket termeszt, ráadásul ez csökkenti a szorongást, és a depresszió tüneteit is enyhíti.
Maga a kertészkedés tekinthető aerob gyakorlatnak is, hiszen ásunk, kapálunk, gyomlálunk, öntözünk, és még ezernyi dolgot művelünk a kertünkben. Ez a fajta aerob testmozgás javítja a szív és a tüdő egészségét. A rendszeres kertészkedés segít megelőzni az elhízást, a magas vérnyomást, a cukorbetegséget vagy éppen a csontritkulást.
Nyáron napfény hatására termelődik a szervezetünkben a D-vitamin. A D-vitamin növeli a kalcium szintjét a szervezetben, illetve segít ennek a tápanyagnak a hasznosulásában, ami jót tesz a csontoknak és az ízületeknek, illetve az immunrendszert is megerősíti. Ne feledkezzünk meg azonban a bőrvédelemről. Használjunk naptejet, szalmakalapot és lenge, hosszú ruhában kertészkedjünk.
A kertészkedés másik fizikai előnye, hogy minél több zöldség és gyümölcs terem a kertünkben, annál több tápláló ételt fogyasztunk nap mint nap. Ez pedig szintén jót tesz a fizikai egészségnek, csökkenti az elhízás kockázatait és az elhízásból eredő betegségek esélyeit.
A kertészkedésnek kognitív előnyei is vannak. A rendszeres kertészkedés ugyanis csökkentheti mind a demencia, mind az Alzheimer-kór kockázatait. Egy vizsgálatban 2800 hatvan éven felüli embert követtek nyomon, akik rendszeresen kertészkedtek. A vizsgálat mintegy 15 évig tartott, és az eredmények azt mutatták, hogy a vizsgálati alanyoknál mintegy 38%-kal csökkent a demencia és az Alzheimer-kór kockázata. A kertészkedés ugyanis serkenti az elmét és igazi érzékszervi élményt is jelent, ami pozitív hatással van a mentális egészségre és az agyi képességekre.
A rendszeres kertészkedés érzelmi előnyökkel is jár, hiszen növeli a szerotonin- és a dopaminszintet, amelyeket a jó érzés hormonjainak is szoktak nevezni. A kertészkedés csökkenti a kortizolhormonok szintjét. Egy kutatásba kertészkedni, illetve olvasni szerető személyeket vontak be. Az egyik csoportnak a kertben kertészkednie kellett, míg a másik csoport tagjainak a lakásban olvasniuk. A vizsgálati eredmények azt mutatták, hogy a kertészkedő csoport sokkal jobb hangulatba került, mivel jelentősen lecsökkent a stresszhormonszint a szervezetükben.
Ma már, talán remélhetem, a saját kiskert egyúttal biokert is. Ez több kézimunkát és több egészséget jelent. Érdemes megszerezni (nálam csak kölcsön volt anno) Alwin Seifert magyarul 1980 körül megjelent könyvét (Kertészkedés mérgek nélkül). Fontos apróság még: a kert követeli a rendszeres törődést, divatos szóval, a motivációt állandóan szolgáltatja.
Nagyon jó szokás a kertészkedés, évek óta gyakorolom. Nagy előnye van. A tavasz, ahogy beköszönt csak egy kis napsugár van még, már azt nézem mi a teendő a kertben. Ások, kapálok gyomlálok, füvet nyírok, szinte mindent . Imádom csinálni és micsoda hasznos, már húsvétkor a saját szedésű salátát ettük, azóta is folyamatosan van. Főzeléknek is jó, kicsit édesen kis krumplival új répával felséges. A friss fokhagyma a retek, a zöldhagyma mind terem. Sok munka van vele, de meghálálja. Most palántázom, azt a palántát, amit én neveltem. A krumpli is szépen fejlődik. Megvagyok elégedve magammal. Ajánlom mindenkinek ezt az elfoglaltságot!