Sokan ellenségként tekintenek a szénhidrátra, pedig az agy és a központi idegrendszer egyik energiaforrásának számít, de csakis az egészséges forrásokból származó szénhidrátok, mint amilyen a rozs vagy a teljes kiőrlésű búza. A teljes kiőrlésű gabonákból készült kenyér szívegészséges tápláléknak is számít, és magas rosttartalma az emésztőrendszer egészségének is rendkívül jót tesz.
Amikor az emberek fogyókúráznak, szinte azonnal kizárják az étrendjükből a tésztát és a kenyeret, pedig ez nem jó ötlet, vagyis csak a megfelelő típusú szénhidrátot kell választani, és akkor nincs szükség ilyen drasztikus lépésekre. Természetesen a finomított szénhidrátokat, mint amilyenek a sütemények és a pékáruk, jó ötlet elkerülni, de az egészséges alternatívákat nem kell kizárni az étrendből. Mutatunk is néhány egészséges kenyértípust és azt is, hogy miért élvezzenek ezek a táplálékok előnyt a mindennapi életünkben.
A teljes kiőrlésű kenyér nemcsak nagyon finom, de nagyon tápláló is. A teljes kiőrlésű gabonamag tartalmaz korpát és csírát is. A korpa a rostokban gazdag külső réteg, amely vitaminokat, ásványi anyagokat és fitotápanyagokat tartalmaz. A finomított lisztből készült kenyér például sem korpát, sem csírát nem tartalmaz, így az általuk biztosított tápanyagokat sem tartalmazza. A teljes kiőrlésű gabonák azonban rostokban bővelkednek, amelyek segítenek fenntartani az egészséges vércukorszintet és koleszterinszintet. A szervezet gyulladásos válaszát is megtámogatják.
A rozs egy gluténtartalmú gabona csakúgy, mint a búza, de kevesebb glutént tartalmaz annál. Több rost van a rozsban és alacsonyabb a glikémiás indexe is. Rendszeres fogyasztásával súlycsökkenést érhetünk el.
A kovászos kenyeret kovász felhasználásával készíthetjük el, ami nagyon pozitívan hat a bélrendszer egészségére, ellentétben az élesztővel készült kenyérrel. A fermentációs folyamat lebontja a fehérjéket, például a glutént, ami javítja a búzával szembeni toleranciát, ezzel megkönnyítve az emésztést. Az erjedési folyamat csökkentheti a kenyér glikémiás indexét és az antinutriens fitátokat is, ami viszont jobb ásványianyag-felszívódást eredményez. A fermentáció növeli az oldhatórost-arányt és az antioxidáns-aktivitást is.
A zab egy sokoldalú gabona, amely csökkenti a magas koleszterinszintet, támogatja az immunrendszert. Egy béta-glükán nevű rostot is tartalmaz, amely segíti a szervezet vércukorszint-szabályozását.
Kenyeret lenmagból is készíthetünk. A len az alfa-linolénsav, azaz az ALA gazdag forrása, nem mellesleg egy gluténmentes mag, amelyet egyre többen kedvelnek. Gluténmentes liszt készül még rizsből, kukoricából, mandulából, tápiókából, burgonyából.
A legegészségesebb kenyerek a teljes kiőrlésű gabonából, a többmagvas és a kovásszal készült kenyerek. Az élesztőt nem mindenkinek bírja a gyomra és az emésztőrendszere, ellenben a kovászos kenyér még fokozza is a bél és az emésztőrendszer egészségét.
Úgy tudom, a közönséges élesztő egyetlen fajta baktérium, a kovász viszont rengetegféle, ezért egészségesebb. Nem írtak a német nyelvterületen divatos egészmagvas kenyerekről, amit itthon tévesen néha teljes kiőrlésűnek neveznek ki, ezek is jók. Érdekes lehetőség, csak ma már én is lusta vagyok használni az otthoni kis kenyérsütőgép. Ezzel ki lehet kísérletezni azt a liszt keverési arányt, ami a leg kellemesebb. Az otthon sütött kenyér nyilván drágább, mint a közönséges fehér kenyér, de olcsóbb tud lenni egy bolti egészséges kenyérnél.
T. Cím! Kedves Szerkesztő Hölgy/Úr!
Érdekes és hasznos cikk!
Nagy hibának tartom azonban, hogy nem szól, meg sem említi az esetleges kockázatokat. Gondolok elsősorban arra, hogy a teljes kiőrlésű gabonából készült pékárú esetében nem kicsi, nagyon nagy a veszélye annak, hogy mikotoxinokkal szennyezett termék is lehet!!! Az elfogyastásakor nem érzünk minőségi különbséget. (Ugyanez vonatkozik a műzlikre is!) Az egyes évjáratú és termőtájról származó gabonákból készült lisztek a szennyezttség forrásai. Éven belül az egyes termőtájak között is lehet különbség: ez időjárás függő.
Sajnos, nem tudom megmondani, honnan tudok biztos forrásból származó terméket beszerezni.
A másik fontos téma a kovászos kenyér. Találkoztam már (szó szerint) élesztőtől bűzlő, a polcon kovászosnak kiírt termékkel. Ebben a témában talán annyit tudok mondani, hogy a kovászos kenyérnek mindig kérge van!!! Amennyiben nincs és kovászosnak adják el, akkor becsapták.
Az ismerettrjesztő jellegű írásokban is fontosnak tartanám a teljeskörű tájékoztatást!
Tisztelt Olvasók!
Dr. Eke István hozzászólásával teljes mértékben egyetértek.
Ha nem ismerjük a péket, megoldás, ha otthon sütünk kovászos fehér kenyeret. A liszt biztos hogy nem bio, remélhetően nem génmódosított, de a mikotoxin- és adalékmentesség legalább biztosított. Továbbiakért hallgassák, olvassák dr. Mester Károly előadásait.