Az eper a legkedveltebb gyümölcsök egyike. Sokan szeretik kellemes illatát, zamatos húsát és az ízét is. Nemcsak önmagában fogyaszthatjuk, de készülhet belőle szörp és dzsem is.
Az eper gazdag forrása a flavonoidoknak, például a fisetinnek és a kvercetinnek. Mindkét flavonoid segít lelassítani a szervezetben zajló öregedési folyamatokat. Minél gyorsabban öregszenek a sejtjeink, annál nagyobb valószínűséggel alakulnak ki olyan betegségek, mint szívbetegség, cukorbetegség, rákos megbetegedés, krónikus vesebetegség vagy éppen Alzheimer-kór.
Az öregedő sejtekről azt kell tudnunk, hogy gyulladást keltő vegyi anyagokat termelnek. Márpedig a gyulladás talaján sokféle, köztük krónikus és rákos betegségek jönnek létre. Tudósok arra jöttek rá, hogy léteznek úgynevezett szenolitikumok, amelyek segítenek ezeket a rákos sejteket elpusztítani, azonban ezek előállítása költséges. Az eper flavonoidjai viszont természetes szenolitikumként tudnak működni, így nincs is más dolgunk, mint rendszeresen epret fogyasztani.
A szenolitikumokkal kapcsolatban számtalan vizsgálatot végeztek. A kutatók szerint ez a természetben is előforduló anyag olyan betegségek megelőzésében lehet a támaszunk, mint például szürkehályog, szívbetegségek, tüdőbetegség, cukorbetegség, csontritkulás vagy demencia.
Ez azonban még nem minden. A szenolitikumokkal kapcsolatban az is bizonyítást nyert, hogy az öregedő sejteket akkor is képesek elpusztítani, azaz akkor is kifejtik pozitív hatásaikat, ha valaki történetesen már cukorbeteg vagy valamilyen tüdőbetegségben szenved. Például a szenolitikumokat alkalmazták azoknál a betegeknél is, akik tüdőfibrózisban szenvedtek. Ez a betegség erőtlenné és gyengévé teszi a betegeket, viszont a szenolitikumok javították a betegek állóképességét.
A szenolitikumok tehát sok pozitív hatással rendelkeznek. Egyrészt jótékony hatást gyakorolnak a fizikai egészségre, másrészt meghosszabbítják a várható élettartamot is.
Az eperben található flavonoidok – mint a fisetin és a kvercetin – pedig nemcsak a szívbetegségektől védhetnek meg bennünket, hanem akár a rákos betegségektől is. Mindkettő gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatásokkal rendelkezik, azaz megköti a káros hatású szabad gyököket, így védi ki az oxidatív stressz létrejöttét, illetve még a gyulladást is csökkenti. Márpedig ezek a tényezők mind-mind okai lehetnek a krónikus betegségek kialakulásának.
Az epret fogyaszthatjuk önmagában, turmixitalba tehetjük, desszerteket készíthetünk belőle, de remek salátákat is. Most két ilyen receptet mutatunk be.
Blansírozzuk a spárgát, majd azonnal dobjuk jeges vízbe, hogy roppanós maradjon. Vágjuk fel kisebb darabokra. Az epret mossuk meg és szeleteljük fel. Keverjük össze a spárgát és az epret egy salátástálban. Keverjük el a citrom levét, a mézet és a sót, öntsük a salátánkra. A salátához adjuk hozzá a felkockázott fetasajtot.
Epres pitypangsaláta hozzávalói:
• 2 csésze eper,
• 2 marék zsenge pitypanglevél,
• 1 kisebb lila hagyma,
• 10 dkg fetasajt,
• 1 evőkanál méz,
• 1 evőkanál citromlé,
• ízlés szerint só és bors.
Elkészítése:
Mossuk meg az epret és a pitypangleveleket, majd keverjük el az összetépkedett leveleket és a feldarabolt epreket egymással. Vágjuk kisebb darabokra a lila hagymát és adjuk az epres pitypanglevelekhez. Keverjük össze a mézet, a citromlevet, a sót és a borsot, és öntsük a salátánkra. Végezetül adjuk hozzá a felkockázott fetasajtot.
