A vegetáriánusok nem fogyasztanak húsféléket. Egy nemrégiben napvilágot látott tanulmány szerint a vegetáriánusok körében jelentősen, mintegy 49%-kal nőhet meg emiatt a csípőtörések kockázata. Ez a kockázat mindkét nemet, azaz a férfiakat és a nőket is egyaránt érintheti.
Hogy mi lehet az oka annak, hogy a vegetáriánusok nagyobb veszélynek vannak kitéve, már ami a csípőtöréseket illeti? Egyrészt ennek oka lehet, hogy egy vegetáriánus személy általában alacsonyabb BMI-indexszel rendelkezik, mint az, aki rendszeresen fogyaszt húsféléket. Másrészt az elégtelen fehérjebevitel is oka lehet a probléma kialakulásának. Azonban a tanulmányt írók szerint ez az étrend még mindig egészségesebb, mint ha húst hússal ennénk állandóan.
A tanulmányban azt is leírták, hogy a csípőtörés egyre nagyobb kockázatot jelent az öregedő társadalomban, ami nemcsak nagy egészségi kockázatot hordoz magában, de jelentős életminőség-romlást is eredményez. Azonban azt is hozzátették, hogy a vegetáriánus étrend számtalan előnnyel jár az egészségre, hiszen csökkentheti a szív- és érrendszeri és a rákos megbetegedéseket, ami viszont felülmúlja a csípőtörések kockázatainak növekedését.
A vegetarianizmus számos előnnyel jár tehát, azonban bizonyos kockázatokat is rejt magában. Nemcsak a csípőtörések rizikója nő meg drasztikusan, de más egyéb betegségek esélye is jelentősen megemelkedhet.
Az egyik ilyen kockázat, hogy ez az életforma az alapvető tápanyagok hiányához vezethet. Léteznek olyan tápanyagok, amelyek nagyobb mennyiségben megtalálhatók az állati eredetű termékekben, és könnyebben is felszívódnak ezekből a táplálékokból. Például ilyenek az omega-3 zsírsavak. Ezek a tápanyagok olyan esszenciális, többszörösen telítetlen zsírsavak, amelyek kulcsszerepet játszanak a szív, az agy és a szem megfelelő működésének támogatásában. Az alfa-linolénsav (ALA) egy esszenciális omega-3 zsírsav, amely megtalálható a lenmagban, a lenmagolajban, a chiamagban, a dióban.
A vas elengedhetetlen a test megfelelő működéséhez, szerepet játszik az energiatermelésben, a vörösvértestek képződésében, az oxigén szállításában és az immunrendszer megfelelő működésében. A vas számos növényi és állati eredetű élelmiszerben megtalálható. Növényi forrásai többek között a lencse, a zabpehely, a kesudió, a mandula. Állati eredetű táplálékok is tartalmaznak vasat: tojássárgája, tőkehalmáj, marhahús, sertéshús.
A cink számos folyamatban vesz részt a szervezetben. Szerepe van a szénhidrát-, a zsír- és a fehérje-anyagcserében, de biztosítani tudja a csontok, a bőr, a haj és az immunrendszer egészségét is. Állati eredetű táplálékok, amelyek sok cinket tartalmaznak: hús, tojás, hal. Cinkben bővelkedő növényi táplálékok: hüvelyesek, diófélék, magvak, gabonafélék.
A D-vitamin egy zsírban oldódó vitamin, amely elengedhetetlen a csontjaink, a fogaink és az izmaink egészségének fenntartásához. Az immunrendszer működésében is nagy a szerepe, illetve szükség van rá a sejtek növekedéséhez és osztódásához. Sok D-vitamint tartalmaz a tojássárgája, a zsíros halak és a szervhúsok.
A B12-vitamin elengedhetetlen az idegrendszer megfelelő működéséhez, a vörösvértestek termeléséhez és az immunrendszer egészségének biztosításához. A B12-vitaminnak a fő forrásai az állati eredetű táplálékok, mint például húsok, szervhúsok, tojás és tejtermékek.
Tehát jó, ha tudjuk, hogy a vegetáriánus étrend bizonyos tápanyagok hiányát eredményezheti. Amennyiben egy vegetáriánus személy többféle táplálékot iktat ki az étrendjéből, annál nagyobb valószínűséggel alakul ki nála valamilyen tápanyaghiány. A mikrotápanyag-hiányokat azonban nem szabad félvállról venni, ugyanis különféle szövődményeket okozhatnak.
Fordítsuk magyarra: kisebb BMI index, kisebb súlyfelesleg, kevésbé kipárnázott csípő, keményebb koppanás! Táplálkozás tekintetében érdemes Schirillához visszanyúlni, ő az ovolaktovegetáriánus étrendre voksolt (tojás és tej megoldja a fehérje és B12 vitamin problémát).