Az angyalfű elsősorban Európában és Ázsiában őshonos. A középkorban főleg kolostorokban termesztették, nemcsak gyógynövényként, hanem fűszernövényként is használták. A gyökerével és a levelével elsősorban főzelékeket ízesítettek, a gyökeréből ezen kívül még gyógybort is előállítottak. Egyes országokban a gyógynövény leveleivel még ma is ízesítenek mártásokat, illetve salátákat. A húsos levélnyelet pedig alaposan megcukrozzák, és desszertként fogyasztják.
A gyógynövény kedveli a nedves területeket és a hegyvidékeket. A növény akár a két méter magasságot is elérheti, levelei tojásdadok és szélei fűrészfogakra emlékeztetnek. A virágok sárgászöldek és gömb, illetve ernyő alakúak. A gyökere répa alakot ölt, tömege akár az egy, másfél kilogrammot is elérheti. A gyógynövény májusban és júniusban virágzik, termése pedig augusztusban érik. A gyógynövény népies elnevezései: angelika, angyalgyökér, orvosi angyalgyökér. Az angyalfű gyógyhatásait a benne található kumarinnak, illatos keserűanyagnak, cserzőanyag- és flavonoidtartalmának, illetve az illóolajának köszönheti. Gyógyászati célokra a növény szárát és leveleit használják.
A gyógynövény alkoholos-vizes kivonata baktériumölő hatással bír, maga az angyalfű pedig szélhajtó, vértisztító, nyálkaoldó, vizelethajtó és izzasztó tulajdonságokkal rendelkezik. Jó hatással van az emésztésre. Étvágyjavító tulajdonsággal is bír, mégpedig a gyógynövényben található illatos keserűanyagnak köszönhetően.
A gyógynövény különböző teák alkotórészeként is szerepel. Az angyalfű főként olyan teákban található meg, amelyeket epebántalom, gyomor- és bélhurut esetén javasolt fogyasztani.
Az angyalfűből készült tea a központi idegrendszert képes megnyugtatni, ezért fogyasztása javasolható mindazoknak, akik álmatlanságban szenvednek, vagy túlhajszolt életmódot folytatnak és ezért gyakran kimerültek, de pánikbetegségben szenvedők is ihatják.
A gyógynövényből ülőfürdőt is készíthetünk, mivel hatékonyan képes enyhíteni az ízületi fájdalmakat, de a köszvény és a reuma kellemetlen tüneteit is csillapítani képes.
A növény nemcsak a gyógyhatása miatt örvend közkedveltségnek, hanem a kozmetika és az élelmiszeripar is előszeretettel alkalmazza, ugyanis illatszereket és gyomorerősítő likőröket is készítenek belőle.
A gyógynövény fogyasztása nem javasolt várandós hölgyeknek és szoptatós kismamáknak, de az angyalfüvet azoknak a személyeknek is kerülniük kell, akik vesegyulladásban, gyomorfekélyben vagy fekélyes vastagbélgyulladásban szenvednek.