Érdekes, egzotikus óriásgyümölcs: dzsekfrút (jackfruit).

A dzsekfrút (jackfruit) őshazája Indiában van, de ma már szinte minden trópusi és szubtrópusi vidéken termesztik, hiszen nagyon közkedvelt gyümölcsfáról van szó, amely nem igényel sok törődést. A hidegebb időszakokat is átvészeli, rengeteg, súlyos termést képes hozni és már a magvetést követő harmadik évben terem. A fa virágai szintén nagyon szépek, amelyek először zöldesfehér színben pompáznak, majd barnára váltanak. A levelei szórt állásúak. A fa gyümölcse legalább fél éven keresztül érik, amely idő alatt a gyümölcs héja megkeményedik.

A dzsekfrút termése olyan dinnyeszerű, de igazából nincs is olyan magyar gyümölcs, amelyhez hasonlítani lehetne. A gyümölcs héjának színvilága olyan, mint a sárgadinnyének, sárgás-világoszöldes. Viszont a héj nem barázdált, hanem rücskös, vagyis az egész felszínét kisebb dudorok borítják. A gyümölcs súlya a több tíz kilogrammot is elérheti, a gyümölcshús sárgás színű, amelyben barna magok bújnak meg. A gyümölcshús gerezdekre tagolódik, amelyek egymáshoz simulnak, egy kés segítségével nagyon könnyen el lehet a gerezdeket egymástól választani.

Érdemes a gyümölcsöt nyersen és frissen fogyasztani, hiszen tele van értékes rostokkal, felvágva pedig nagyon kellemes illatot áraszt magából és édes-savanykás íze van. Viszont ha már felvágtuk, akkor gyorsan el kell fogyasztani, mert egy idő után olyan fura illata és íze van, mintha kicsit romlott lenne. Ázsiában főzeléket is készítenek belőle, amelyet különféle fűszerekkel ízesítenek, de ecetes savanyúságként is nagyon kedvelik. Természetesen a dzsekfrútot nyersen is fogyasztják, de készítenek belőle szirupot, zselét, lekvárt, befőttet. Sósan is szeretik majszolgatni, illetve kandírozott formában is nagyon kedvelik ezt a gyümölcsöt.

A gyümölcsben rengeteg vitamin és nyomelem lelhető fel. A növény leveleit, gyökerét és a fából nyert tejnedvet a növény őshazájában sebkezelésre és lázcsillapításra is használják.

Őshazájában a gyümölcs magjait is felhasználják, mivel igen magas a fehérjetartalmuk. A magokat vagy egyszerűen megfőzik, vagy enyhén megpirítják és csemegeként fogyasztják. Előfordul, hogy a magokat megőrlik és más gabonatermékek lisztjével keverve kenyeret vagy péksüteményeket sütnek belőle.

Szóljon hozzá a cikkhez!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*