Este hazamegyünk egy fárasztó nap után. Kinyitjuk az ajtót. A kedvenc ételünknek az illatát érezzük. Megtelik vele a tüdőnk. Elkezd csorogni a nyálunk. Koncentrálódik a gyomornedvünk. Ez (is) az aromaterápia.
A természetgyógyászat, miután évtizedekig megmosolyogták, nagyon sok beteg számára a kezelés fontos elemévé vált. Ma sokan ragaszkodnak hozzá – miután egyre gyakrabban válnak ismertté a vegyi orvoslás okozta hatalmas károk –, hogy kizárólag természetes gyógymódokkal kezeljék őket.
Az aromaterápia egyike ezeknek a gyengéd gyógymódoknak. De mint mindig az életben, mindennek két oldala van. Ha nem tartjuk magunkat a helyes mértékhez, a természetgyógyászatban is előfordulhatnak mellékhatások. Az aromaterápia orális alkalmazására ez különösen igaz. Gondoljunk Paracelsusra: „Minden méreg és semmi nincs méreg nélkül, csupán a mennyiségen múlik.”
Ha nem megfelelően alkalmazzuk őket, az eszenciáknak is lehetnek mérgező hatásaik. A sáfrány például, ha nagy dózisban fogyasztjuk, az agy túlzott ingerlékenységéhez és ezáltal görcsökhöz, delíriumhoz és akár halálhoz is vezethet. A zsálya-, rozmaring- és izsópeszencia arra érzékenyeknél alacsony dózisban is felerősítheti az epilepsziás tendenciákat. Az aromaolajakat orálisan csak szakszerű irányítás mellett szedjük.
Az aromaeszenciákat soha nem szabad hígítatlanul alkalmazni, hanem egy semleges olajba (például jojoba, búzacsíra, mandula) keverjük. Rendszerint maximum 7 eszenciából, fajtánként 1-4 cseppet keverünk 20-30 ml olajba. A búzacsíraolajnak az az előnye, hogy sok E-vitamint tartalmaz, ezért alig avasodik. Ebből a keverékből reggel és este 7 cseppet masszírozunk a napfonatba. Néhány cseppet a könyökhajlatba is bedörzsölhetünk.
Az illatos olajokat – tejszínnel vagy mézzel – a fürdővízbe is csepegtethetjük; speciális aromalámpákban alkalmazva jótékony illat árasztható az egész helyiségben; az ember megnyugszik, ellazul vagy épp felélénkül.
Ennek magyarázata: a szaglás szoros összeköttetésben áll az agy azon területeivel, amelyek az érzelmek irányításáért felelnek. Ezért egyes pszichoterapeuták aromaolajakat is alkalmaznak, amikor a kliensnek segíteni akarnak visszahozni az elfojtott emlékeket. Néhányan azért fordulnak az aromaterápiához, mert hisznek abban, hogy az illaton keresztül a növények energiapotenciálja az emberre átruházható – ez egy ezotériából származó gondolat.
Aromaterápia inhaláláshoz
Inhaláláshoz tegyünk 2-4 csepp olajat egy liter forró vízhez. Fogjuk be a jobb orrlyukunkat, vegyünk levegőt a balon keresztül. Majd a bal orrlyukat fogjuk be, és fújjuk ki a levegőt a jobb oldaliból. Ezután a jobb orrlyukon lélegezzünk be, és a bal oldalon ki.
Indikációk aromaterápiához
Az aromaterápia számos panasz esetén alkalmazható. Fejfájásnál, feszültségnél vagy egyszerű fáradtságnál pl. segít a tiszta borsmentaolaj vagy levendulaolaj. Stressz okozta légzési nehézségnél szintén ez a két olaj segít. Alvászavar ellen pl. atlaszcédrust vagy levendulát vethetünk be. A jól ismert teafaolaj, amely elsősorban antibiotikus és aszeptikus hatással rendelkezik, szintén az aromaterápiához sorolható.
Pingback: Ma már elismert módszer az aromaterápia | Gyógyszer Nélkül