A molibdén csak nagyon kis mennyiségben van jelen az emberi szervezetben, mégis egy nélkülözhetetlen nyomelem, hiszen nagyon sok enzim működésében játszik szerepet. Az egyik ilyen enzim energiává alakítja át az ételek zsír-, illetve szénhidráttartalmát. Míg más enzimeknek nagy szerepe van a DNS és RNS szintézisében, a szervezet vashasznosításában, addig vannak olyanok, amelyek egyes káros anyagok hatását segítenek megelőzni, kivédeni.
A molibdén felelős az idegrendszer kiegyensúlyozott működésért, a fogszuvasodás, az íny és a szájüregi betegségek kialakulásának megelőzéséért. Képes csökkenteni az allergia és az asztma tüneteit. Férfiaknál a potencia és a nemzőképesség fenntartásában van kiemelkedő szerepe. Jelenléte biztosítja az emberek jó közérzetét. Egyes betegségek kezelésénél is használják ezt a nyomelemet, mint például Chron-betegség, Wilson-kór és egyes daganatos megbetegedések.
A molibdén természetes forrásai: húsok és belsőségek – vese, máj, sertés- és bárányhús –, gabonafélék – árpa, búza, rozs, barnarizs –, hüvelyes zöldségek – vörösbab, lencse –, sötétzöld leveles zöldségek – spenót, kelkáposzta. Megtalálható még a tejben, az olajos magvakban, a teljes kiőrlésű gabonákban, a diófélékben, a paradicsomban, de még a méhpollenben is.
Előfordulhat, hogy molibdénhiány alakul ki a szervezetben. Enyhébb esetben ez szívritmus- és anyagcserezavart, idegességet és érzelmi kiegyensúlyozatlanságot okozat. Súlyosabb esetben a stressztűrő képesség csökkenésével, idegrendszeri problémákkal és látászavarokkal kell számolni. Ennek a nyomelemnek a túladagolása is előfordulhat, ilyenkor a máj megduzzad, a meglévő ízületi gyulladásokat kísérő fájdalmak hatványozódnak, és előfordulhat, hogy a réz mennyisége is drasztikusan lecsökken.
A molibdén még kis mennyiségben is képes felszívódni az emberi szervezetben, főleg a légutakon és az emésztőrendszeren keresztül. Felhalmozódása a májban, a vesékben és a csontokban történik. A felszívódást gátolhatja, ha túl sok réz vagy szilícium van a szervezetben, és a túl sok fehérje is megakadályozhatja, hogy a molibdén felszívódjon, hogy ezután a szervezet hasznosítani tudja azt. Ez a nyomelem természetes táplálékokból 60-70 százalékban, míg étrend-kiegészítőkből akár 90 százalékban képes felszívódni.
Egyes kutatások azt bizonyították be, hogy a talaj magas molibdén- és réztartalma köszvényszerű megbetegedéseket, a térd, a kéz és a lábfej ízületi gyulladásait és deformációit, illetve májduzzanatot képes okozni.
Egy kínai tanulmány pedig arról számolt be, hogy az intravénásan táplált betegek a molibdén hiánya miatt mérgezési tüneteket produkáltak. Ennek oka, hogy egy enzim – amelynek működéséhez erre a nyomelemre lett volna szüksége – egész egyszerűen képtelen volt a vérben felhalmozódó szulfidok mérgező hatásait kivédeni. A betegek mérgezési tüneteket produkáltak – fejfájás, émelygés, hányás, gyors szívverés, szapora légzés –, de panaszaik azon nyomban megszűntek, ahogy megkapták a molibdéntartalmú kiegészítőt.
