A mai világban azt vehetjük észre, hogy egyre több a frusztrált, dühös és stresszes ember. Ennek természetesen sok oka lehet, és ezek az érzelmek akár természetes válaszok is lehetnek különböző helyzetekre, azonban az örökké haragos és dühös ember könnyebben megbetegszik, mint az a személy, aki nem ad teret ezeknek a negatív érzelmeknek. A harag és a stressz akár még súlygyarapodást is okozhat – legalábbis egy tanulmány szerint.
A stressz nem más, mint egy pszichés és fiziológiai reakció, amikor valamilyen fenyegetettséget, veszélyt tapasztalunk. Ennek hatására stresszhormonok, azaz kortizolhormon termelődik és árasztja el a szervezetet. Kortizolra ugyan szükség van vészhelyzetben, azonban ha mindig stresszesek vagyunk, akkor ennek a hormonnak sosem csökken a szintje, és ez kiváltója lehet a krónikus betegségek kialakulásának. A magas kortizolszint pedig már oka lehet a súlygyarapodásnak, a hízásnak.
Hogyan okozhat hízást a stressz? A stressz befolyásolja az étkezési szokásainkat, ugyanis egy-egy stresszes helyzetben főleg a magas kalóriatartalmú, cukros, édes és zsírosabb ételeket kívánjuk. Ez a hatás annak is köszönhető, hogy a kortizol kapcsolatba lép az agy jutalmazó központjával, és amikor megemelkedik a kortizolszint, akkor egész egyszerűen az egészségtelen ételeket kívánjuk és részesítjük előnyben az étkezéseink alkalmával. Azonban ezek az ételek nemcsak súlygyarapodást okoznak, de még alapvető tápanyagokat, azaz vitaminokat és ásványi anyagokat sem tartalmaznak.
A megemelkedett kortizolszint sok másra is hatással van, többek között arra is, hogy a szervezetünk hogyan és miként tárolja a zsírt. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a krónikus stressz megnöveli a zsigeri zsír mennyiségét, amely elsősorban a hasi részen rakódik le. A hasi zsír azonban sokféle betegség okozója lehet, ilyen például a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri betegségek. A kortizol még a vércukor zsírként történő tárolását is elősegíti, ami szintén elhízáshoz vezethet.
A stressz az alvási szokásokat is megzavarhatja. Az alvásnak nemcsak a mennyisége, de a minősége is megváltozhat. Ha nem alszunk eleget, felborul a ghrelin- és a leptinhormonok egyensúlya, ami viszont fokozott éhségérzethez és csökkent teltségérzethez vezethet, nem mellesleg ennek hatására is a kalóriadús táplálékokat fogjuk előnyben részesíteni.
A stressz és a harag nem ugyanaz, mégis gyakran együtt járnak. A harag szintén kiválthat fiziológiai válaszokat a szervezetben, amelyek ugyancsak elhízást eredményezhetnek. A harag következménye is lehet az érzelmi evés. A haragos ember gyakrabban fogyaszt magasabb kalóriatartalmú ételeket, amelyek átmenetileg ugyan enyhülést nyújthatnak, azonban súlygyarapodást okoznak.
A harag olyan hormonok felszabadulását idézi elő, mint az adrenalin és a noradneralin, amelyek felkészítik a testet a cselekvésre. Ezek a hormonok rövidtávon ugyan, de befolyásolják az étvágyat és az anyagcserét is. A krónikus harag azonban tartós hormonális egyensúlyhiányhoz vezethet, amely hízást eredményez. A stresszhormonok megzavarják a normális anyagcsere-folyamatot is, ami zsírfelhalmozódáshoz vezethet.
A stressz és a harag kezelésében segítenek a stresszoldó technikák, az egészséges megküzdési stratégiák kidolgozása és a megfelelő alvás. Ha másként nem megy, mindenképpen szakember segítségét szükséges igénybe venni.
Alapjában véve nem vagyok haragtartó. De észrevettem, hogy haragot, dühöt, elkeseredettséget válthat ki az is, ha olyan feladat előtt állunk, aminek a megoldása nehéznek tűnik, amire nem vagyunk felkészülve, ami meghaladja képességeinket, lehetőségeinket vagy fizikai erőnket. Vagyis állandó stresszhelyzetbe kerülünk. Érdekes és hasznos cikk, segít felismerni magunkban a hízás egyik lehetséges okát.
Lehetek én akàrmilyen mérges akkorsem hizok..sajnos☹