Sok olyan táplálék létezik, amely a világ számos országában népszerű. A bab is ebbe a csoportba tartozik. Sokféle bab létezik színre, kinézetre, azt azonban el lehet mondani, hogy a táplálkozási profiljuk és az egészségre gyakorolt hatásaik szinte ugyanazok. A bab többek között tartalmaz A-vitamint, kobalamint, kalciumot, magnéziumot, B6-vitamint, vasat és C-vitamint is.
A babban található tápanyagok jelentős egészségi előnnyel járnak. A babban található antioxidánsok ugyanis csökkenthetik a szabad gyökök sejtkárosító hatásait. Ez pedig visszaszoríthatja a rákos betegségek, a megereszkedett bőr és az öregedés egyéb jeleinek kockázatait. Minél sötétebb az adott bab, annál több pigmentet és ily módon annál több antioxidánst tartalmaz.
A bab alacsony glikémiás indexszel rendelkezik, így sok-sok energiát biztosít a szervezet számára. Azok, akik 2-es típusú cukorbetegségben szenvednek, gyakran fogyasztanak alacsony glikémiás indexszel bíró táplálékokat, ugyanis ezek az ételek nem emelik meg a vércukorszintet, azaz segítik, hogy a vércukorszint ne ingadozzon, stabil maradjon.
A bab oldható rostban is bővelkedik, amely gélszerű anyaggá módosul a bélrendszerben. Ez azért nagyon lényeges, mert így kisebb lesz az esélye a székrekedés kialakulásának. Ez a gélszerű képződmény segít a rossz, azaz az LDL-koleszterin felszívódásában is, ami szintén nagyon hasznos mindenkinek, különösen azoknak, akik krónikus betegségben, például cukorbetegségben vagy szívbetegségben szenvednek.
A bab oldhatatlan rostot is tartalmaz, amelyet a szervezet nem tud megemészteni. Ezek az oldhatatlan rostok a bélrendszerben található baktériumoknak a táplálékai, így a bélflóra egyensúlyának megteremtésében is nagy a szerepük. Ha a bélflóra rendben van, akkor az emésztéssel sem lesznek problémák.
A bab jó forrása a fitonutrienseknek is. Ezek a tápanyagok többek között csökkentik az emlő-, a vastagbél- és a prosztatarák kialakulásának kockázatait. A fitonutriensek a menopauza tüneteit és a szívbetegségek rizikóját is mérsékelik.
A bab kiváló forrása még a B-vitaminoknak, a káliumnak, a folátnak és a vasnak is. Terhesség alatt is érdemes babot fogyasztani a magas foláttartalma miatt, hiszen hozzájárul a magzat egészséges fejlődéséhez.
Mint említettük, a bab csökkenti a koleszterinszintet. Tudnunk kell, hogy minden 1%-os LDL-koleszterinszint-csökkenéssel körülbelül 2%-kal csökken a szívroham kockázata. A magas rosttartalma emellett a szív- és érrendszeri betegségek kockázatait is csökkenti. A bab ezen kívül kiváló magnézium- és káliumforrás, amely tápanyagok szintén pozitívan hatnak a szív egészségére. A kálium eltávolítja a felesleges nátriumot és vizet a szervezetből, ami csökkenti a vérnyomást. A magnézium pedig segíti a vérnyomás-szabályozást és az idegműködést is.
Kimaradt a cikkből, hogy a bab növényi fehérje forrás is, aki próbál minél kevesebb húst enni, annak különösen jó. A szárazbabbal az a gond, hogy be is kell áztatni és jó alaposan meg kell főzni. Nagymamámtól tanultam, hogy főzés közben csipetnyi szódabikarbóna segíti a puhulást.
Fentebb nem említik a bab, aminosav tartalmát. Az aminosavak az
fontosak az izomerő /kollagén/ megtartásában.
Legyünk vele óvatosak, mert sok lektint tartalmaznak, amit csiriznek is neveznek,
mondanak, ami rátapad a bélfalra, ha a bélflórában a megfelelő arányúak a jó fiuk és
a rossz fiuk / hasznos baktériumok és ártó baktériumok és akkor még a candidáról nem beszéltünk. A babot kuktában magasnyomáson főzzük az eddig ismert főzési szokások mellett, az pusztítja a lektint. L: Dr Csicsor János előadását. Ferenc
L: szivárgó bélszindróma