Édesgyökerű páfrány levele közelről fotózva.

A páfrány nemcsak az erdőkben bukkan fel, hanem egyre több kiskertben is, mivel nagyon széppé képes varázsolni az olyan kerteket, ahol sok színes virág közé ültetik. Az édesgyökerű páfrány (Polypodium vulgare) a páfrányfélék családjába tartozó növény. Ez az évelő növény körülbelül negyven centiméter magasra nő meg, de levelei csak nyáron pompáznak zöld színben. Egyszeresen szárnyalt levelei épek vagy fogazott szélűek, kúszó gyöktörzzsel rendelkezik. A levélnyél a levéllemezhez hasonló méretű és szintén zöldes színben pompázik. A levéllemez kopasz, merev és bőrnemű, a fonákja valamivel világosabb színű, mint annak színe. A spóratartók kerekdedek és pontszerűek.

A páfránynemzetség az egész bolygón elterjedt, de a legtöbb fajjal a trópusokon találkozhatunk. Hazánkban mindössze néhány faj éldegél. Az édesgyökerű páfrány leginkább a vályog-, illetve a homoktalajokat kedveli. A spórái július és szeptember közötti időszakban érnek. Nevezik még édespáfránynak, kőmézgyökérnek, közönséges édesgyökerű páfránynak és közönséges páfránynak.

Régebben a német területeken angyalcukornak is nevezték, hiszen a növény gyöktörzse olyan anyagot – oszladint – tartalmaz, amely a cukornál sokkalta édesebb. És hogy miért angyalcukor? A legenda szerint az angyalok suttogták meg az embereknek, hogy ez a növény mennyire édes ízvilággal rendelkezik.

Az édesgyökerű páfrány hashajtó, köptető és nyákoldó tulajdonsággal rendelkezik, de manapság már nem igazán használják ilyen célokra. Régebben bélféregűzésre is gyakran használták gyógynövényként.

A növény gyöktörzse cukrot tartalmaz, amelynek a likőrgyártásban veszik nagy hasznát. Teáját pedig a népi gyógymód szerint köhögés esetén lehet felhasználni.

A növénynek a gyöktörzsét és a leveleit lehet gyógyászati célokra felhasználni. A gyógynövénynek jellegzetes, átható illata van. Többek között kalciumot, almasavat, citromsavat, cserzőanyagokat, illóolajat, keményítőt, keserűanyagot, tannisavat, koffeinsavat, szaponint és zsírosolajat tartalmaz.

A növény gyöktörzséből készült forrázatnak édes íze, és kellemes, aromás, citromillata van. A főzetet köhögés és étvágytalanság esetén lehet fogyasztani. Napi adagja egy-egy csésze reggel és este. Tüdőhurut esetén a főzethez mazsolát is lehet főzni. Hashajtásra pedig érdemes a főzővízbe céklát és málnát tenni, mivel ezek együttesen megkönnyítik a székelést, vagyis enyhítik és megszüntetik a székrekedési gondokat.

Szóljon hozzá a cikkhez!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*