Farkasboroszlán (Daphne mezereum) lila fürtös virágai.

Ez az érdekes nevű növény, vagyis a farkasboroszlán (Daphne mezereum) a mályvavirágúak rendjébe és a boroszlánfélék családjába tartozik. Ennek a cserjefajnak a termése erősen mérgező. Magassága elérheti az egy métert is, és március, illetve április hónapban virágzik. A növény nagyon szépséges, de ez ne tévesszen meg senkit, ugyanis rendkívül mérgező. Régebben, ha egy gyógynövényről azt állapították meg, hogy nincs kedvező hatása az emberi szervezetre, vagyis kellemetlen tüneteket és mérgezést okoz, akkor elő- vagy utótagként a „farkas” vagy az „eb” jelzővel illették. Annak, aki az erdőket járja jótékony gyógynövények után kutatva, könnyen feltűnik a vegyes aljnövényzettel rendelkező erdőkben éldegélő farkasboroszlán nemcsak gyönyörűséges kinézetével, hanem virágzáskor a bódító illatával, apró, piros bogyóival is. A farkasboroszlán nem csupán Európában lelhető fel, hanem Ázsiában sem ismeretlen. A farkasboroszlán egész Európában őshonos. Hazánkban legfőképpen a Mátrában találkozhatunk vele.

Iratkozzon fel hírlevelünkre még ma!

Töltse ki a feliratkozó formot, hogy naprakész információkkal láthassuk el Önt.

A cserje harminc centimétertől egészen a másfél méteresig is megnőhet, lombhullató és ágai ritkásak. Az ágak végén csomókba tömörülnek a levelei, lándzsa alakú levelei ép szélekkel rendelkeznek. Virágai kettesével-hármasával nyílnak. A virágok többféle színűek lehetnek. Például bíborszínűek, fehérek vagy rózsaszínűek, amelyek nagyon kellemes illatot árasztanak magukból. Mivel már kora tavasszal virágzik, így a téli hónapok elmúltával a méheknek máris van miből táplálkoznia. Nagyon kedvelik a farkasboroszlán illatozó virágainak nektárját.

A növénynek bogyótermései vannak, amelyek vörösek. A madarak számára jól látható, viszont ezek a bogyók az emberek számára mérgezőek, hiszen alkaloidokat, diterpén-észtereket és flavonoidokat tartalmaz. Ha valaki mégis megkóstolja, akkor a szájüregben és a torokban égő és kaparó érzést tapasztalhat meg. A madarakra nem jelent veszélyt a bogyó, szívesen is csemegéznek belőle, így segítve elő a növény terjedését.

A népgyógyászat a régebbi korokban alkalmazta egyes betegségekre és egészségügyi problémákra – hashajtás, szamárköhögés, köszvény, reuma –, de igen hamar megbizonyosodtak negatív hatásairól, így ma már nem javasolt a fogyasztása semmilyen formában. Homeopátiás készítményekben még lehet ezzel a növénnyel találkozni.

Ehhez a cikkhez 2 hozzászólás

  1. Szabó Mihály

    A szövegben nem találtam a téma fő tárgyát amire a cím utal, a méheket

    • “Mivel már kora tavasszal virágzik, így a téli hónapok elmúltával a méheknek máris van miből táplálkoznia. Nagyon kedvelik a farkasboroszlán illatozó virágainak nektárját.”

Szóljon hozzá a cikkhez!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

*