Az illatos mirhafű (Myrrhis odorata) onnan kapta a nevét, hogy erőteljes ánizsillatot áraszt magából. A gyógynövény az ernyősök családjába tartozik. Júliustól egészen szeptemberig virágzik. Ha illatos mirhafüvet szeretnénk gyűjteni, akkor a cserjésekben, az erdőszéleken és a hegyi réteken kell ezt a szépséges gyógynövényt keresgélnünk. Levelei egy páfrányra emlékeztetnek, ernyőszerű virágzata pedig fehér színben pompázik. Illata miatt vadánizsnak is nevezik.
Az illatos mirha nagyon közeli rokona a zamatos turbolya. Régebben nagyon értékes volt a növény levélnyele, mivel zöldes-barnás színű textilfestéket nyertek belőle. A mirhafű egészen nagyra, akár másfél méteresre is megnőhet. A növény kedveli a tápanyagban gazdag, nedves talajt, de különösebb gondozást nem igényel. Vígan növekszik naposabb és árnyékosabb helyeken is.
Mirhafüvet a saját kiskertünkben is termeszthetünk. A magokat ősszel vagy télen kell elvetni, de a már meglévő növényeket tavasszal tőosztással gyorsan szaporíthatjuk. Ha egyszer elvetettük, nem kell attól félnünk, hogy a következő évben nem terem meg, ugyanis a magvait könnyedén széjjelszórja a kertben. Ha ezt szeretnénk megakadályozni, akkor a virágait még időben le kell vágni.
A gyógynövény emésztésserkentő, nyákoldó és szélhajtó tulajdonsággal bír. Az illatos mirhafű gyökerét – némi pálinkában megáztatva – gyomorerősítőnek is használhatjuk.
A gyógynövény zöldjét folyamatosan szedhetjük, ugyanis a fiatal, zsenge hajtások nagyon finomak. A hajtásokat és leveleket használhatjuk ételek ízesítésére, fűszerezésére. Ha valaki a téli hónapokban is szeretné az illatos mirhával ételeit megízesíteni, akkor fagyassza le a gyógynövény leveleit, habár ebben az esetben nem kölcsönöz annyira intenzív ízt az ételeknek.
Az illatos mirha termése zöld állapotában a legfinomabb. Zöld termését frissen fogyaszthatjuk, illetve salátákhoz is adhatjuk. A gyökerét ősszel ki lehet ásni és nagyon finom főzeléket lehet belőle készíteni.
A leveleket más célokra is felhasználhatjuk. Leveseket, szószokat és salátákat ízesíthetünk meg a segítségével. Kompótot is megízesíthetünk vele. A fűszeresebb ételeknek ánizsos íze lesz a növény levelétől, míg a kompótnak inkább édeskés ízt kölcsönöz.
